Az előző kormányzati ciklusban is voltak ilyen elképzelések, de érdekeltségi rendszert nem alakítottak ki.
A mostani elképzelések szerint a háziorvosok önkéntes alapon úgynevezett praxisközösségeket hoznának létre. A biztosító összegezné, betegeik mennyi gyógyszert váltottak ki meghatározott idő alatt, illetve ahhoz mennyi társadalombiztosítási támogatást fizettek ki.
Ha később ugyanannyi idő alatt kevesebb lesz a gyógyszerekhez adott tb-támogatás, akkor a megtakarításból fele-fele arányban osztozna az orvosokkal az OEP. Hogy a rendszer ne menjen a betegellátás kárára, s ne ösztönözze a háziorvosokat a gyógyszerfelírás megtagadására, tíz százalékban maximálnák a lehetséges megtakarítást – hangsúlyozta Matejka Zsuzsa.
Szerinte a praxisközösségek megalakítására az igazságtalanságok elkerülése miatt van szükség: egy-egy praxisnak ugyanis lehet nagyon rossz a „betegösszetétele”, lehet sok az idős, vagy a súlyosan beteg személy, akiknél nehezebb a racionalizálás.
Komáromi Zoltán háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara titkára lapunknak elmondta: egy korábbi, 300 praxisra kiterjedő vizsgálat igazolta, hogy még a gyógyszerfelírás utólagos szakmai kontrollja is több mint tízszázalékos csökkenést eredményezett. Elsősorban az akut betegségekre, illetve
a közgyógyigazolványra felírt gyógyszereknél értek el megtakarítást. A krónikus betegségekre adott orvosságoknál és az antibiotikumoknál nem volt jelentős változás. Mint mondta: 6850 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozik országszerte, s ők írják fel a receptek 80-90 százalékát, ami a támogatási keretből 60 százalékot visz el.
A lapunk által megkérdezett szakemberek közül többen kifogásolták viszont, hogy a megtakarítást a betegek által összesen kiváltott gyógyszernél kellene elérni, ugyanakkor csak a háziorvosok részesülnének a megtakarításból, a szakorvosok nem.
***
A gyógyszertámogatás tényleges felhasználása (mrd forint)
2000 150,751
2001 179,465
2002* 209,035
* várható adat Forrás: OEP
Szentkirályi Alexandra levelet írt Lázár Jánosnak