Ha valaki időskorúak járadékát igényli, akkor nyilatkozatot kell aláírnia, amelyben az szerepel, hogy az önkormányzat hagyatéki teherként bejegyezteti igényét a kifizetett összegre. A „tartozást” az örökösöknek kell rendezniük. Sokan azzal próbálják tehermentesíteni örökösüket, hogy eladják vagy másra íratják ingatlanukat. Ezt ugyanis a jogszabály még a segély folyósítása alatt sem tiltja.
Az időskorúak járadékát a leginkább rászorulók kaphatják, akik betöltötték a 62. életévüket vagy a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt és a jogszabályban meghatározott szintet nem éri el a jövedelmük. Körülbelül hétezren részesülnek ilyen ellátásban.
A rendszeres szociális segélynél nem írja elő törvény az önkormányzatnak a hagyatéki teher bejegyzését, de lehetőséget ad rá. A szintén jövedelmi helyzet alapján adható rendszeres szociális segély az aktív korú, tartósan munka nélkülieknek vagy a munkaképesség-csökkenést elszenvedetteknek járhat. A szegedi polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetője, Novkov Veszelinka szerint sokan inkább nem igénylik az ellátásokat, ha megtudják, hogy az önkormányzat élhet hagyatéki igényével. Igaz, sok esetben az igénylőnek nincs ingatlanja, amire a jelzálogjogot be lehetne jegyezni. Nem tudni, közülük mennyien lehetnek, akiknek egyáltalán nem volt lakásuk, s hányan íratták át másra vagy adták el azt. Jelenleg 90-en részesülnek időskorúak járadékában, számuk szerinte a duplájára nőhet a változtatással.
Lombos Antal, a főváros XXI. kerületének ágazatvezetője viszont úgy látja, hogy a módosítás miatt nem lesz több igénylő. Mint mondta: alig volt olyan eset, amikor önkormányzatuk érvényesíteni tudta volna igényét, mert az igénylőknek halálukkor már nem volt vagyonuk.
Göncz Kinga, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára megerősítette: az időskorúak járadékánál megszüntetik a törvényi előírást a hagyatéki teher bejegyzésére, de a lehetőséget továbbra is biztosítják az önkormányzatoknak.
origo.hu
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben
