Mandátum vagy orvosi praxis?

Kétszázötvennégy, eredetileg vállalkozó orvosként dolgozó, most önkormányzati képviselőnek, illetve polgármesternek megválasztott személynek kell hamarosan döntenie: mandátumáról vagy praxisáról mond-e le. A Belügyminisztérium szerint törvény mondja ki, hogy ezek összeférhetetlenek. Az érintettek többsége ezt vitatja, s ha kell, bírósághoz fordul.

2002. 11. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ö sszeférhetetlenséget mondott ki a parlament 2000-ben – az Orbán-kormány javaslatára – a helyi közélet tisztaságára, a gazdasági összefonódások megelőzésére hivatkozva az önkormányzattal vállalkozási, megbízási vagy munkaszerződéses viszonyban álló vállalkozóknál (köztük az orvosoknál). Így a vállalkozó orvosok nem lehetnek egyidejűleg képviselők, polgármesterek vagy külsős bizottsági tagok.
Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke korábban jelezte lapunknak, hogy a teljesen bizonytalan helyzet miatt az érintett háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok közül sokan nem is jelöltették magukat a választásokon. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) adatai szerint, míg az előző kormányzati ciklusban mintegy 700-an szereztek vállalkozó orvosként mandátumot, addig most csak mintegy harmad enynyiről, 231 képviselőről és 23 polgármesterről tudnak.
Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára szerint a jogszabály a gazdasági összeférhetetlenség kimondására irányult, ami szerinte az orvosok esetében nem értelmezhető. Ők ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapják a finanszírozást, nem az önkormányzattól, azzal csak a feladat ellátására szerződtek. Úgy látja: ezek a szerződések a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése szerint is feladatellátási, -átvállalási szerződésnek minősülnek, azokra pedig az összeférhetetlenség nem vonatkozik.
Jogi szakértők egy része szerint viszont a vállalkozó orvosok, függetlenül attól, hogy nem az önkormányzattól, hanem az egészségbiztosítótól kapják a finanszírozásukat, általában az önkormányzat épületeiben és annak eszközeivel dolgoznak. Azaz esetükben fennáll az érdekeltség a testület döntéseinél. Ezzel szemben az érintettek úgy látják: a fenntartói kötelezettségeket – a helyiség és az eszköz biztosítását – törvény írja elő az önkormányzatoknak.
Pajor Mária, a Belügyminisztérium szakértője szerint, miután a törvény kimondja, hogy az önkormányzattal szerződő vállalkozó tevékenysége összeférhetetlen, ezért maga az érintett köteles, de bárki jelezheti a polgármesternek, hogy esetleges összeférhetetlenség áll fenn.
A kezdeményezést a polgármester ekkor az illetékes bizottságnak adja át megvizsgálásra. A bizottság a bejelentéstől számított 30 napon belül véleményt nyilvánít, amelyről a képviselő-testület dönt. Ha ezt az illető sérelmesnek tartja, úgy a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül a fővárosi, megyei bírósághoz fordulhat, ahol 30 napon belül döntést kell hozni.
Ha az önkormányzat nem vizsgálja az összeférhetetlenséget, de az a fővárosi vagy a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének tudomására jut, úgy ő is kezdeményezheti a testületnél a vizsgálatot. Amennyiben vizsgálták a helyzetet, de nem állapították meg az összeférhetetlenséget, és az illetékes közigazgatási hivatalvezető szerint ez törvénysértő, akkor bírósághoz fordulhat.
Ha listán indult képviselő öszszeférhetetlensége miatt lemond mandátumáról, úgy helyére a következő legtöbb szavazatot szerzett személy lép be. Ha egyéni jelöltként indult az illető, vagy polgármesternek választották meg, úgy időközi választásokat kell kiírni. Több, az orvosokat képviselő szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult, ám döntés még nem született.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.