Megvizsgálva az elmúlt öt évet mintegy húsz olyan esetről tudnak az OTH-ban, amikor a szülők – például vallási okokból vagy a szövődményektől való félelem miatt – nem engedték beoltani gyermeküket a kötelezően előírt vakcinával. Ők azok, akik a hatóság által kiszabott bírságot nem fogadták el, és ezért bírósághoz fordultak. Az OTH jelentése szerint a bíróságok eddig minden esetben elutasították a szülők beadványait, mivel a védőoltások kötelezősége a parlament által 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény előírásain alapul.
Az esetek többsége az elmúlt két évben történt, ami az összegzést készítő Faragó Zsuzsanna országos tisztiorvos szerint arra utal, hogy ez egyre gyakoribb jelenség. A legtöbb ilyen esetet – szám szerint ötöt – a fővárosban regisztrálták. Megjegyezte: valószínűleg több azoknak a szülőknek a száma, akiknek a gyermeke hanyagságból nem kapja meg az előírt időben a vakcinát, de többségük végül beoltatja gyermekét. A hatóság egyébként a hivatalos felszólításokat követően százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki az oltást megtagadó szülőkre, akik – ha ezt nem fogadják el – bírósághoz fordulhatnak.
Vass Ádám, az OTH járványügyi főosztályának vezetője szerint, ha egy gyermek oltatlan marad, jelentős veszélyeztetésnek lehet kitéve, mert fertőződése nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is megtörténhet. Az évente több tízmillió Magyarországra érkező külföldi között lehetnek ugyanis fertőző betegek, vagy olyanok is, akik a betegségnek lappangási szakaszában vannak, és így az oltatlan gyereknek továbbadhatják a fertőzést. Megjegyezte: jelenleg a gyermekek mintegy 99 százaléka megkapja a szükséges védőoltásokat. Ha azonban egyre többen maradnak ki a védőoltásokból, az már komoly járványügyi veszélyt jelentene. Hangsúlyozta: a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek számának jelentős csökkenése egyike a magyar járványügy legnagyobb sikereinek. Példa erre, hogy a kanyaró – amely az oltások megkezdése előtt súlyos járványokat: évi 30–40 ezer megbetegedést és 100–150 halálozást okozott– ma már alig fordul elő.
A tisztiorvosi szolgálat munkatársai szerint az oltásellenes személyek vagy szervezetek gyakran a mellékhatások és szövődmények veszélyének eltúlzásával riogatják a szülőket.
Hajdu Ráfis Gábor, a Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány elnöke szerint – aki szintén megjárta a bíróságot – a szülőknek arra kellene lehetőséget adni, hogy a háziorvosukkal saját szociális környezetüket figyelembe véve dönthessék el: a betegség kockázatát válallják, vagy a védőoltások esetleges következményeit. Mint mondta: számos nyugat-európai országban, így Angliában, Svájcban és a skandináv államokban sem ismerik a kötelező védőoltás fogalmát. Szerinte mégsem rosszabb ezekben az országokban a járványügyi helyzet, mint Magyarországon. Vass Ádám vitatja ezt. Példaként említi Németországot, ahol ugyancsak nem kötelezőek a védőoltások, és az erőfeszítések ellenére a gyerekek csak alacsony arányban részesülnek azokban. Ezért 2000-ben és 2001-ben egyes területeken súlyos kanyarójárványok alakultak ki.
Kötelező védőoltások: tuberkulózis, diftéria, szamárköhögés, tetanusz, kanyaró, rubeola, mumpsz, járványos gyermekbénulás, haemophilus influenzae, hepatitis B.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
