Elkészült a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával a sármelléki repülőtér általános fejlesztési terve. Ha megvalósul, korszerűbb lesz a fénytechnika, a navigációs rendszer, s bővül a fogadóépület. Zóka István, a repülőtér igazgatója elmondta: a fejlesztések költségigénye 600–800 millió forint, s ennek jó részét állami forrásból igényli az üzemeltető Airport Kft. Úgy tudjuk, a közeljövőben a kabinet elé kerülhet az a kormány-előterjesztés, amely a Nemzeti fejlesztési terv részeként ötszázmillió forintos költségvetési támogatást juttat Sármelléknek.
A reptéren október 27-én köszöntötték az idei tízezredik charterutast. A hévízi gyógyfürdőszezon még nem ért véget, és gyakran kérnek leszállási engedélyt a külföldi üzletembereket szállító kisgépek is. Így a – hivatalos nevén – Balaton-West-Airport utasforgalma az idén átlépheti a tizenötezres határt. Az egykori szovjet harci repülőtérre ma tucatnyi európai nagyvárosból – így Zürichből, Berlinből, Kazanyból, Augsburgból, Dortmundból, Frankfurtból, Manchesterből – érkeznek utasok.
A szovjet csapatok 1991. évi távozása utáni tizenkét évben évi 703-ről 1972-re nőtt a le- és felszállások száma Sármelléken. Idén márciustól október végéig 105 charterjáratot fogadtak, jövőre újabb angliai, francia és norvég járatokkal számolnak. A múlt évihez viszonyított csaknem harmincszázalékos forgalomnövekedést a világ légi forgalmának egy éve tartó recessziója idején érték el. A légikikötő Hévíz gyógyidegenforgalma szempontjából meghatározó jelentőségű, de nő a nyugat-európai üzletemberek és – a szomszédos országokból – a sportrepülők forgalma. Gyakorta mentőrepülők is leszállnak itt.
A reptér januártól vált nyilvános, nemzetközi légikikötővé, május közepétől pedig kereskedelmi célú forgalmat is bonyolíthat. A repülőtér igazgatója emlékeztetett: egy 2000-ben kelt kormányhatározat tette lehetővé, hogy Sármellék nemzetközi repülőtérként bekapcsolódjék az európai regionális repülőterek hálózatába.
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
