A költségek 65–70 százalékát kitevő takarmányról szólva Serdült Lajos, a bihartordai Ezüstkalász Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a szemes takarmánnyal nincs gondjuk, ebből elegendő termett. Annál inkább növeli a kiadásokat a lucerna és a réti széna, mert a kedvezőtlen időjárás miatt ezeknek sem a menynyisége, sem a minősége nem kielégítő. A társaság nyolcszáz szarvasmarhájának – közte 350 tejelő tehénnek – az ellátásához a saját maguk által megtermelt mennyiség mellé ezer mázsa lucernát és 150 vagon cukorrépaszeletet voltak kénytelenek vásárolni. A lucerna kiesése hektáronként húsz mázsa volt – a szokásos nyolcvan mázsával szemben mindössze hatvan mázsát sikerült betakarítani, réti szénát pedig több száz hektáron nem tudtak kaszálni az aszály miatt. Mindez jelentős többletköltséget okoz a társaságnak, amit a felvásárlók nem kívánnak az árakban elismerni.
Csáki Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a tárgyalások jelenlegi állása szerint a felvásárlók jövőre csak az idei 72 forintos literenkénti árat kívánják megadni az extra minőségű tejért. Az indexálás elmaradása az egyesületi elnök szerint arányosan öt-hat százalékos kiesést jelent a tejtermelőknek. Így tovább csökken a tejtermelés jövedelmezősége, s a reális költségek érvényesítésére még kevesebb lehetőség nyílik, mint eddig. Csáki Ferenc úgy véli: a hazai tejtermelők helyzetén az ront nagyon sokat, hogy igen magas a Magyarországra bejövő importtej mennyisége, s ezt – hasonlóan az Európai Unió gyakorlatához – célszerű lenne indirekt módon korlátozni. Erre minden alapja meglenne Magyarországnak, hiszen az importtej minősége igen gyakran és igen alaposan elmarad a hazai termelők által előállított tej minőségétől – hangsúlyozta az egyesületi elnök.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
