Veszélyben a balatoni halászat

Rendkívüli közgyűlést tart ma a Balatoni Halászati Rt., amely új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat választ, módosítja a társaság alapító okiratát, és meghatározza a stratégiai irányelveket. A 75 százalékos állami tulajdonú halgazdálkodó – amint arról a közelmúltban beszámoltunk – súlyos gazdálkodási nehézségekkel küzd, hogy teljesíthesse az idei tervét, háromszázmilliós állami támogatásra lenne szüksége.

Gönczy János vezérigazgató szerint a társaság gazdálkodását főként az angolnahalászat megszüntetése és a nagy testű busákkal vívott, ráfizetéssel járó küzdelem rendítette meg. Gönczy azt is negatívumként említi, hogy a balatoni halászati technika rendkívül korszerűtlen. A vezérigazgató évek óta szorgalmazza, hogy a cég közfeladatait és a profitorientált (piaci) tevékenységet válasszák ketté, és a jövőben az ökológiai, a vízminőség-védelmi és a horgászturisztikai szempontok kapjanak elsőbbséget. (Becslések szerint a Balatont évenként több mint százezer hazai és külhoni sporthorgász keresi fel, ám a fogási élményre vágyó környékbeliek, a régióban élő pecások száma is meghaladja a harmincezret.)
A minap Bóka István, Füred polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) volt elnöke és Turi-Kovács Béla volt környezetvédelmi miniszter a balatoni halászati cég jövőjét féltő interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez. A képviselők – emlékeztetve arra, hogy a polgári kormány a piaci halászattal szemben a sporthorgászatnak kívánt elsőbbséget adni a tónál – attól óvtak, hogy a kormány privatizációs hulláma a balatoni halgazdaságot is magával sodorja. „Az emberek most azt látják, hogy a szocialista kormány a Balatoni Halászati Rt.-t kizárólagosan pénztermelő, nem utolsósorban vagyontermelő vállalkozásként értékeli, eladják, elkótyavetyélik az állami és önkormányzati tulajdonú részvénytársaságot. Az önkormányzatok, a Balatonért élő emberek véleménye azonos ebben a kérdésben: egy új, közhasznú társaság kialakítására van szükség. Szeretnénk, ha ez a társasági vagyon száz százalékban átkerülne oda, ahova illik: a közhasznú társasághoz. Mindenképpen meg kell kapnia az rt.-nek a nagyjából háromszázmillió forintot ahhoz, hogy a BFT külön forrásból biztosítani tudja a legszükségesebbeket” – hangzott el az interpellációban.
Az interpellációra válaszoló Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára cáfolta, hogy az ÁPV Rt.-nek privatizációs elképzelései lennének a halászati cég részvényeivel kapcsolatban, továbbá hogy „érdekemberek” rátennék kezüket a társaság vagyonára. Burány szerint a halászati rt. átszervezésének az a célja, hogy közhasznú társaságként átlátható legyen a működése, és normatív úton, a költségvetésből finanszírozható legyen. Az interpellációra adott államtitkári választ Turi-Kovács Béla nem fogadta el, és ugyancsak nemmel szavazott a 108 ellenzéki képviselő is a 168 kormánypárti igennel szemben.