Cukrosbácsi helyett jön a díler?

Hetek óta forrong a közvélemény, mert a kormány a büntető törvénykönyv módosításával mentesítené a felelősségre vonás alól a drogfogyasztók egy részét. Topolánszky Ákost, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyekért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük a témáról, aki egyébként az előző kormányzati ciklusban is ezt a pozíciót töltötte be.

2002. 12. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatalmas vitát váltott ki a büntető törvénykönyv kábítószer-fogyasztást érintő módosítása. Miért tartja szükségesnek a tervezett változtatást?
– Megvizsgáltattuk, hogyan működik a jelenlegi szabályozás. Kiderült: több negatív következménye van, mint pozitív. A jelenlegi tényállások büntetési tételei közül sokat nagyon aránytalannak tartok. A módosítás életszerűbb helyzeteket tartalmaz, különbséget tesz például a kábítószert kínáló vagy átadó, illetve a terjesztő között. Továbbá sokkal humánusabb azokkal a fogyasztókkal szemben, akik egyébként nyilvánvalóan nem bűnözők.
– Ez azt jelenti, hogy az előző kormány drogpolitikája nem volt sikeres? Abban önnek, a szakterületet felügyelő helyettes államtitkárként fontos szerepe volt.
– Ez ennél lényegesen összetettebb. Ebben az időben fogadták el például a nemzeti stratégiát, amely a probléma kezelésének meghatározó és teljes politikai konszenzust teremtő programja. Mind szakmai, mind politikai körök támogatták és támogatják mind a mai napig. Ezzel a stratégiával azonban kétségtelenül nem harmonizált a Btk. ’98-as módosítása, amiben nekem nem volt részem, hiszen kinevezésemet már az elfogadás után kaptam meg.
– Amikor 1999-ben felkérték, hogy koordinálja a nemzeti stratégia kidolgozását, miért nem hangoztatta, hogy a kettő ellenkezik egymással?
– A Btk.-t csak hosszabb ciklusban lehet és ildomos módosítani. Egyébként pedig biztosítékot kaptam arra, hogy a nemzeti stratégia kidolgozása az általam is támogatott irányba haladhat. Mindenki tudta, hogy az a program egyben egy korrekciós válasz is a Btk. 1998-as módosítására, hiszen a prevenciót, a terápia és általában a keresleti csökkentés hangsúlyán alapuló beavatkozásokat emelte ki. A stratégiára és a körülötte kialakult konszenzusra pedig most is szükség van, hiszen emelkedik a drogfogyasztás.
– Akkor az előző kormány stratégiája csődöt mondott?
– Nem szeretem ezeket a minősítéseket. Vita is csak egy elemről, mégpedig a Btk. körül zajlott. Véleményem szerint ugyanakkor számos elismert, minden politikai erő által egyaránt támogatott és dicsért program indult el – a nemzeti stratégia iránymutatása mentén. Nagyon nehéz állami eszközökkel befolyásolni a drogfogyasztást, persze mindent meg kell tenni. Voltak komoly eredmények, csak egy területen nem volt meg az egyetértés, és ez a Btk. módosítása.
– Az akkori ellenzék azzal riogatott, hogy tömegesen kerülnek majd fiatalok a börtönökbe. Ez bekövetkezett?
– Szakmai berkekben ezt akkor sem gondolta senki komolyan. Egy felfokozott politikai kommunikáció történt akkor is. Tény viszont, hogy körülbelül tízszeresére, mintegy 4300-ra emelkedett évente az ismertté vált elkövetések száma. Igaz, az esetek többsége nem végződött letöltendő szabadságvesztéssel, de életutakat tört meg. Az ismertté vált kábítószerrel való visszaélések 85 százalékában fogyasztót vontak eljárás alá, s a legtöbb esetben a használt drog is csekély mennyiségű marihuána volt. A korábban említett vizsgálat szerint tehát a Btk. módosítása nem érte el a kitűzött célját, például a drogfogyasztók számának csökkentését. A „kiskaliberű” fogyasztókat viszont elérte.
– Ha ennyire egyértelmű lenne a most tervezett módosítás szükségessége, miért övezi ekkora vita?
– A drogkérdés és kezelése mindig nagyon érzékeny probléma. Így van ez a jelen esetben is. Egy paragrafus miatt generáltak igazán vitát, ami az iskola területén való fogyasztásra vonatkozik.
– Nem tartja jogosnak? Hiszen az a paragrafus azt mondja ki, hogy az úgynevezett minősített helyeken, például az iskolákban drogot fogyasztók is mentesülhetnek a büntetés alól.
– Kutatásokból tudjuk, hogy leggyakrabban az iskolán kívül próbálják ki a fiatalok a drogot és szinte mindig a kortársak nyomására. Alig érzékelhető az a jelenség, amivel kapcsolatban a legnagyobb a vita, azaz hogy a díler az iskolák környékén, területén beetet.
– Az aggodalmak többsége arra vonatkozik, hogy a dílerek kibújhatnak a felelősségre vonás alól, mert fogyasztónak adják ki magukat. Nem tart ettől?
– Ahhoz, hogy valaki fogyasztóként mentesülhessen a felelősségre vonás alól, sok mindennek kell együttesen teljesülnie. Az illetőnek 21 éven alulinak kell lennie, csak csekély mennyiségű kábítószer lehet nála és a társaival együtt kell fogyasztania. További feltétel, hogy három éven belül nem állíthatták elő ilyen bűncselekmény miatt, illetve hogy önként kell vállalnia a felvilágosítóprogramban való részvételt vagy a kezelést. A mostani szabályozás sem tudja jobban kezelni a dílerek kérdését, viszont éppen a tőlük való félelem miatt számos, egyébként nem bűnöző, tehetséges fiatalt próbált súlyos büntetéssel sújtani. Az előbb említett esetben egy füves cigaretta miatt is 5-10 évet kell kiróni.
– Az adatok alapján tavaly összesen hat ilyen eset volt.
– Létezett egy belső oppozíció a jogalkalmazásban. A rendőrség, ügyészség, bíróság mindent megtett, hogy „lejjebb” minősítse ezeket az ügyeket. A fiatalokat előállították, előzetes letartóztatásba kerültek, s mire elengedték őket, kirúgták az iskolából és a családdal is konfrontálódtak. Az elkövetett bűnért arányos ez? Szerintem nem. Csak azért, mert keveseket ítéltek el, nem hiszem, hogy meg kellene maradnia ennek az irreális büntetési tételnek.
– Szakemberek állítják: a mostani módosítással többen vesznek majd részt képzésben vagy kezelésben, miközben erre nincs felkészülve az ellátórendszer. Hogyan lesz ez így hatékony?
– A Btk. 1998-as módosítása előtt is voltak utólagos felvilágosítóprogramok, de nem szabályozott alapon működtek. Az intézmények sok esetben humanitárius okokból vállalták fel. 1999-től pedig visszaesett az esetszám, hiszen akkor csak a kábítószerfüggők vehették azt igénybe. Azon belül viszont megnőtt azoknak az aránya, akik ugyan nem függők, de magukat annak adták ki, hogy mentesüljenek a felelősségre vonás alól. Ez viszont nekik sem volt jó. Lassan elhitték, hogy tényleg függők, a környezetük is ekként kezelte őket, és az intézményekben a valóban betegekkel találkoztak. Most lehetőség lesz arra, hogy mindenki a saját állapotának megfelelő kezelést kapjon.
– Ön azt nyilatkozta tavaly, hogy a nemzeti drogstratégia végrehajtására három évre összesen 17 milliárd forintra van szükség. A jövő évi költségvetésükben öszszesen egymilliárd szerepel.
– Ezen a címen igen, de a mi költségvetésünkben további egymilliárd áll rendelkezésre.
– Az összesen kettő. Az időarányos végrehajtáshoz nem érzi kevésnek?
– Ez most a tavalyi összeg kétszerese, és remélem, hogy még emelkedik majd a következő évben.
– Az év elején az előző kormány azzal számolt, hogy jövőre iskolai normatívát vezet be a diákok után, amiből az oktatási intézmények prevenciós programokat szervezhetnének. Elindul a program?
– A ciklusra volt tervezve, nem jövőre. A folyamatosság jegyében ez a terv továbbra is érvényben van. Eddig azonban sem költségvetési, sem szakmai szempontból nem volt realitása. Nincs ugyanis elegendő olyan szakmai szervezet, amely bizosítani tudná ezeket a szolgáltatásokat. A következő években mindenképpen megvalósítandónak tartom azonban.
– Látva a kialakult helyzetet, ön szerint megér ekkora politikai konfrontációt ez a módosítás?
– Nem vagyok politikus, nem tudom ilyen szempontból minősíteni. Feltételezem: lehetett tudni, hogy ez ekkora visszhangot kelt. Politikailag tehát nem biztos, hogy szerencsés, szakmailag viszont feltétlenül szükséges volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.