Egy elfogadhatatlan javaslat

Takács Albert helyettes ombudsman ajánlása szerint a jövőben többek között betilthatók lennének az új választások kiírására irányuló demonstrációk. Az országgyűlési biztos szerint ugyanis a rendőrségnek egy jogszabályba foglalt szempontrendszer alapján azt is vizsgálnia kellene, hogy az ilyen rendezvények célja nem ütközik-e az alkotmánnyal. Kormánypárti és ellenzéki képviselők egyhangúlag kijelentették: szó sem lehet a gyülekezés alkotmányban rögzített jogának csorbításáról.

Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese a gyülekezési törvény módosítását javasolja, mert a köztársasági alkotmány előtt keletkezett jogszabály szerinte elavultnak tekinthető. A július 4-i, Erzsébet hídi tüntetés kapcsán indított vizsgálat alapján a BRFK-nak és a Belügyminisztériumnak készített ajánlás szerint tisztázni kell többek között a demonstrációk bejelentésének technikai szabályait, és bizonyos mértékben korlátozni kell a gyülekezéshez való jogot is. Lehetőséget kell például teremteni arra, hogy a rendőrség ne csak a gyülekezés szabályszerűségét, hanem a célját is vizsgálhassa.
Takács Albert szerint a rendőrségnek meg kellene fontolnia, hogy engedélyezi-e az „alkotmányos jogok szerint lehetetlen célokért, például az új választások kiírásáért szervezett tüntetéseket, és az olyan rendezvényeket, amelyek sértik a közvélekedés érdekeit”. Az utóbbival kapcsolatosan az ombudsman példaként említette, hogy a hanuka ünneplése mellett zajló „szkinheddemonstrációt” szerinte meg kellett volna akadályoznia a rendőrségnek. Az ombudsman leszögezte: a gyülekezési törvény kiegészítéseként jogszabályban kell rögzíteni, és nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a rendőrség milyen összetett szempontrendszert alkalmaz a betiltásokkal kapcsolatban.
– Anélkül, hogy ismerném az ombudsmanhelyettes jelentésének részleteit, egyvalamit kijelenthetek: a Fidesz nem járul hozzá a gyülekezési jog mint az alkotmányban rögzített alapvető szabadságjog korlátozásához – nyilatkozta lapunknak Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. Hozzátette: inkább azon kellene elgondolkodni, hogyan lehet még szabadabbá tenni a gyülekezés jogát. – A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a rendőrség minden esetben feloszlatja a bejelentés nélkül tartott demonstrációkat, függetlenül attól, hogy történt-e jogsértés vagy sem. Ezzel szemben számos európai uniós országban csak akkor avatkozhat be a rendőrség, ha törvénysértő cselekményt követnek el a tüntetők – fejtette ki Répássy Róbert.
Csákabonyi Balázs MSZP-s országgyűlési képviselő úgy véli, mindenképpen pontosítani kell a rendőrség jogkörét a demonstrációk kapcsán. Ugyanakkor hangsúlyozta: az alkotmányos jogok csorbításáról szó sem lehet. Emellett megjegyezte, hogy a gyakorlatban sokszor egymással ütközik egy-egy ilyen alapvető szabadságjog, például a szabad véleménynyilvánítás, illetve az emberi méltóság joga. Ezeket is harmonizálni kellene az alkotmányban, amelynek módosítása szintén a megoldásra váró feladatok közé tartozik – közölte a politikus.