Valóságos közlekedési forradalom zajlik Párizsban és a francia városokban a francia levegőtisztasági törvény igazi alkalmazása óta.
A franciák rohamos tempóban fejlesztik a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedést, csökkentve a városok gépkocsiforgalmát. Franciaországban manapság a villamosépítés a legnépszerűbb közlekedési beruházás, mert az állam csak a vidéki városok közlekedésfejlesztési terveinek végrehajtására 8,6 milliárd eurót (csaknem 2100 milliárd forintot) irányzott elő 2010-ig. Ezzel 2005-ig megduplázódik, 2010-ig pedig megháromszorozódik az országos hálózat hossza, és eléri majd a 650 kilométert. A villamosok népszerűsége azért is egyre nagyobb Franciaországban, mert a gallok korszerű, alacsonypadlójú, tágas, nagy ablakú szerelvényeket telepítenek városaikba. A járművek azonnal zöld jelzést kapnak a lámpás kereszteződésekben, és a síneket mindig az autóktól elvett forgalmi sávval védik, sok esetben befüvesítve a pályát. Több városban olyan különleges járműveket állítanak forgalomba, amelyek buszként és villamosként is alkalmazhatók, mert áramszedőkkel és dízelmotorral rendelkeznek, gumikereken és egy középső sínen is közlekedhetnek.
Strasbourg és Mulhouse német mintára „villamosvonat” néven elővárosi vonalakat akar létrehozni a közeljövőben, amelyek a városban utcai villamosként gurulnak majd tovább.
Párizsban egyben nagyszabású buszsáv-létesítési programba kezdtek, hogy leszoktassák az embereket a városi autózásról. A kerékpáros és taxiforgalomra is használt, négy és fél méter keresztmetszetű sávokat 70 centiméter széles, folyamatos járdaszigettel védik az autóktól. A sáv tiltott használatáért 35 euró (több mint 8000 forint), a benne való parkolásért 137 euró (33 ezer forint) büntetés jár. Ilyen buszsávokból tavaly és idén nyolcvan kilométernyit létesítettek Párizsban, és 64 millió eurós (mintegy 15 milliárd forintos) beruházással 110 kilométerre növelték a buszsávok hosszúságát.
Budapest területe ötször akkora, mint Párizs agglomeráció nélküli, 105 négyzetkilométer alapterületű központja, mégis mindöszsze 20 kilométer festett buszsávval rendelkezik. A gyakorlatban ezek sem működnek buszsávként, hiszen állandó rajtuk az autóközlekedés. Fizikailag védett buszsáv – az Albertirsai út és a 11-es busz rövid szakaszait kivéve – egyáltalán nincs a fővárosban.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője állítja: forgalomtechnikai szervezéssel szinte minden útvonalon lenne lehetőség buszsávok kialakítására, az ügyben mégsincs komoly előrelépés. Egyelőre csak annyit sikerült elérni, hogy a villamosvonalak egy részét levédték, és felfestettek egy-két buszsávot, de ezek védelmét nem tudják megoldani. A Kossuth Lajos utcai elkülönített sáv használata miatt például azért nem bírságol a rendőrség, mert nem tudja eldönteni, hogy az autósok jobbra kívánnak kanyarodni a mellékutcákban, vagy egyenesen hajtanak tovább. A környezetvédő szerint ezek olyan kifogások, amelyeken túl lehet lépni, ha megoldott a közlekedés szervezése.
Budapesten az elmúlt tíz évben nem nőtt a mintegy 300 kilométeres villamosvágány-hálózat sem, amelynek harmada elavult és rossz műszaki állapotú. A több mint húszéves hannoveri járműveken kívül nem fejlesztették a gépparkot sem. A fővárosi önkormányzat közlekedésfejlesztési alosztályának vezetője, Németh László tájékoztatása szerint ebben nem is várható változás a közeljövőben. Két éven belül egyedül az 1-es villamos vonalát hosszabbítják meg a Budafoki útig, ha nyújt erre forrásokat a költségvetés. Tervezik még a 17-es és a 19-es összekötését, a 47-es kivezetését a Camponáig, a 3-as és a 42-es villamosvonal meghosszabbítását, de ezek az elképzelések 2015-ig, vagy csak azután valósulhatnak meg. Új járműveket egyelőre csak a Nagykörútra vásárolnak, az elővárosi vasútról pedig még a legfontosabb megállapodások sem születtek meg.
A buszsávok kialakításával hasonló a helyzet, hiszen ezekről még hivatalos tervek sem készültek, és az elképzelések szerint alig néhány helyen hoznak létre a buszok számára elkülönített sávokat a fővárosban – tudtuk meg Bősze Sándortól, a BKV Rt. közlekedési főosztályának vezetőjétől. Amenynyiben lesz rá pénz, a Kútvölgyi út, a Váci út, a Határ út, a XIII. kerületi Vágány utca és Papp Károly utca egy részén és az M7-es bevezető szakaszánál kívánnak buszsávot létesíteni.
A főosztályvezető elmondta: bármennyire is szeretnék, nem határolhatják el a villamossínek mellett már alkalmazott beton gombsorral a buszsávokat, mert ehhez nem járulnak hozzá a fővárosnál és a hatóságoknál megerősödött autós lobbi emberei.
origo.hu
Azt hitte, nem látják: videón, ahogy tiltott tárgyat akarnak bejuttatni a balassagyarmati börtönbe
