Génmanipulált termékek a piacon

Egyes kutatók szerint a jövő záloga és az éhínség leküzdésének eszköze, mások szerint viszont egy hosszú távon beláthatatlan ökológiai katasztrófa kezdete a haszonnövényeken és -állatokon végzett génmanipuláció. Az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Olaszországban és Franciaországban már hagyománya van a „génpiszkált” termékek előállításának. Magyarországon ugyan még nincs géntechnológiával módosított szervezet a köztermesztésben és a tenyésztésben, de az áruházak polcain megjelentek olyan importált felvágottak és egyéb élelmiszerek, amelyeknek a génkezelt szója alapanyaga, és veszélyt jelenthetnek a fogyasztókra.

Sokan vitatják a géntechnológiával módosított szervezetek emberre gyakorolt hatását, de az Európai Unióban már 1990-ben direktívát léptettek hatályba a génmanipulált élőlények kibocsátásáról és felhasználásáról. Közel tíz évet kellett várni, hogy ez alapján Magyarországon is megalkossanak egy géntechnológiai törvényt.
Az Európai Közösség államaiban 1999 óta de facto moratórium van érvényben, vagyis új engedélyeket nem adnak ki a génmódosított termékek előállítására, de az USA nyomására tavaly módosították az erre vonatkozó jogszabályokat. Az enyhébb szabályozás szerint fokozatosan meg kell tisztítani Európát az olyan szervezetektől, amelyekben antibiotikumoknak ellenálló gének vannak, de az EU tagországai között heves viták támadtak az élelmiszerek és takarmányok címkézésének követelményével, és a megengedhető genetikai szennyezés határtékeivel kapcsolatban. Franciaország és Olaszország a mai napig elzárkózik a moratórium betartásától, mert az új direktíván kívül több más tervezet is van az asztalon, a tilalom fenntartását támogató országok viszont a tavaly érvénybe léptetett szabályok elfogadásától teszik függővé az engedélyezés újbóli elindítását. A legnagyobb kérdés az európai államok körében, hogy mekkora lehet a génmódosított növények jelenléte a vetőmagokban, az élelmiszerekben és a takarmányokban.
A jelenlegi megállapodás 0,9 százalékos határértékről szól, de a viták szinte mindennaposak az üggyel kapcsolatban, ezért egy éven belül nem várható az uniós jogszabályok elfogadása.
Magyarországon a jogharmonizáció jegyében a kormány kidolgozott egy módosító javaslatot, amely szinte változtatás nélkül veszi át az európai direktíva előírásait. A tervezetet most tárgyalja a parlament, de a civil szervezetek és Darvas Béla MTA-tanácsadó állítása szerint a módosító javaslatról nem kérdezték meg a környezetvédők és a tudományos szakemberek véleményét, pedig az számos ponton változtatásra szorul.
Darvas Béla úgy véli, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényben jóval nagyobb ellenőrző szerepet kellene biztosítani a szakminisztériumnak, valamint tisztázni kell a géntechnológia felügyeletét ellátó szervezetek hatáskörét, és együttműködésük lehetőségének feltételeit. A tanácsadó aggályosnak tartja azt is, hogy a javaslat nem biztosít megfelelő védelmet a veszélyeztetett fajok számára, és nem tartalmazza a biogazdálkodás segítésének eszközeit.
A szakértők szerint leginkább azokat a fajokat kell megvédeni, amelyekkel keresztbeporzással érintett rokon növényfajok élnek a magyar flórában, és a hungarikumnak számító, termesztett, illetve a védett állatok által szabadban fogyasztott növényeket.
A kutatók egy része úgy véli, hogy környezetvédelmi haszna is lehet a génmanipulációval ellenállóvá tett haszonnövényeknek, mert kiszoríthatják a természetre káros növényvédőszereket, mások szerint azonban ez csak illúzió.
Márkus Ferenc természetvédelmi szakértő például úgy tudja, hogy már van olyan gyomnövény a világban, amely egy rezisztens rokon növény pollenjének termékenyítése miatt kiirthatatlanná változott. A rezisztencia ennek eredményeképpen spirálszerűen újabb és újabb növényvédő szerek kifejlesztését teheti szükségessé, és ez beláthatatlan veszélyt jelent a természetre.
Takács-Sánta András, a Védegyleten belül megalakult Jövő Nemzedékek Képviseletének munkatársa hangsúlyozta: jövőre létrejöhet a jövő nemzedékek ombudsmani intézménye, és az országgyűlési biztos egyik feladata lesz a génmanipuláció miatti visszafordíthatatlan folymatok megakadályozása. A szakember állítja, hogy egy szűk vállalkozói csoport és a hozzájuk kapcsolódó kutatói lobbi érdeke az ilyen termékek megjelenése Magyarországon, de a magyar gazdák ezekkel nem lehetnek versenyképesek az Európai Unióban. A környezetvédő elmondta: a géntechnológiai fejlesztésekkel foglalkozó cégek már betették a lábukat a magyar piacra, és csak a megfelelő engedélyekre várnak. Ugyanakkor dolgoznak nálunk kutatócsoportok, amelyek élő szervezetekkel végeznek Európában már nem engedélyezett genetikai kísérleteket.