Gyengülő makrogazdasági adatok és vegyes képet mutató vállalati események közepette 2,8 százalékkal csúszott vissza az utóbbi öt tőzsdenapon a Dow Jones ipari index, s 3,8 százalékot veszített ezalatt a Nasdaq Composite. Az ezt megelőző öt hét alatt a két irányadó index 22, illetve 33 százalékkal erősödött. Ekkora emelkedést szinte törvényszerűen követett egy korrekció, amelynek kezdetéhez a jelet a romló foglalkoztatási adatok és negatív vállalati hírek szolgáltatták. A várakozásokkal ellentétben, csökkentek az álláshelyek az elmúlt héten az USA-ban. A prognosztizált 38 ezer új munkahely helyett negyvenezerrel kevesebb lett, s a munkanélküliség az előre jelzett 5,8 százalékkal szemben hat százalékra emelkedett.
Mélyrepülés
Csődközeli helyzetbe került Észak-Amerika második legnagyobb légitársasága, az United Airlines (UAL). A társaság az elmúlt évben 2,1 milliárd dollár veszteséget ért el, s idén eddig ezt további 1,7 milliárd dollárral tetézte. Szerdán a szövetségi kormány elutasította az UAL hitelgaranciára vonatkozó kérelmét. Hasonló nehézségekkel küzd a többi nagy amerikai légitársaság is, hiszen tavaly az ágazat hétmilliárd dollár veszteséget szenvedett, s az idén sem jobb a helyzet. Az MTI által idézett elemzők szerint a legnagyobb – az American Airlines –, valamint a harmadik – a Delta Airlines –, készpénzhelyzete jobb, mint az UAL-é.
Pénteken a tőkepiacokat új hír borzolta: lemondott Paul O’Neill pénzügyminiszter, valamint Lawrence Lindsey, Bush elnök gazdasági főtanácsadója. A Fehér Házból származó hírügynökségi értesülések szerint a pénzügyminiszter „felkérésre” fogalmazta meg rövid, indoklást nem tartalmazó lemondását. A bejelentést követő első kommentárok szerint O’Neillnek azért kell távoznia, mert a valósnál kedvezőbb képet festett a gazdaság állapotáról, az amerikai gazdaság várható teljesítményéről, s nem támogatta az élénkítést szolgáló költségvetési intézkedéseket. A Wall Streeten először részvényeladási hullámot indított el a pénzügyminiszter távozásának híre. Ám később feltehetőleg az kapott hangsúlyt, hogy Bush a miniszterváltást a gazdaság határozottabb kormányzati támogatása miatt hajtja végre, s magára talált a piac. A Dow Jones végül 0,26 százalékkal, a Nasdaq Composite 0,83 százalékkal zárt magasabban, mint egy nappal korábban: O’Neill lemondása után így mérséklődtek a legfontosabb amerikai indexek heti veszteségei.
A BoE kitart
Európa nem volt ilyen szerencsés. Az időeltolódás miatt a hangulatváltás csak kismértékben hatott az öreg kontinensen. A hét utolsó napján egyedül Párizsban emelkedett a tőzsdeindex. A hetet valamennyi fontos európai mutató négy százalék körüli veszteséggel zárta. Pedig az Európai Központi Bank (EKB) eleget tett a piaci nyomásnak: ötven bázisponttal, 2,75 százalékra vitte le az irányadó kamatrátát. Az eurózóna legnagyobb gazdaságában a GDP-növekedési előrejelzések leszállítását követően rekordszámú vállalati és magáncsődről tett bejelentést a Creditreform minősítő szervezet. Az idén eddig 82 400 csődeljárást kezdeményeztek Németországban, 66,4 százalékkal többet, mint tavaly. A német gazdaság a fizetésképtelen cégek és magánszemélyek miatt 38,4 milliárd euró kárt szenvedett az év eleje óta, s 503 ezer állás szűnt meg.
Az EKB csütörtöki kamatvágására utaló jelek már napokkal korábban benne voltak a levegőben, pusztán a mérték volt kérdéses. Az elemzők 25–50 bázispontnyi engedményre számítottak, s ezúttal a vérmesebb remények váltak valóra. A brit jegybank néhány órával az EKB bejelentését megelőzően közölte: változatlanul hagyja a 13 hónapja érvényben lévő, négyszázalékos alapkamatot. Ez szintén a várakozásokat teljesítő döntés volt, hiszen az elemzők egyetértenek abban: Nagy-Britannia gazdasága jobb állapotban van, mint az EU és az USA, továbbá a következő hónapokban is erőteljesebb növekedés várható, mint a versenytársainál. Angliában már újra előtérbe került az inflációs fenyegetettség. Így annak ellenére, hogy mind az amerikai, mind az EU kamatainál magasabb a brit alapkamat, egyre inkább erősödnek a kamatemelésre vonatkozó várakozások a Bank of Englanddal (BoE) szemben.
Követve a nemzetközi hangulatot, Budapesten is csökkent a tőzsdeindex, de a veszteség mértéke elmaradt az irányadó piacokon látottakhoz képest. A BUX 1,29 százalékkal került egy héttel korábbi értéke alá. Az esést a 2,24 százalékkal dráguló Richter fékezte, amely ezúttal mind a piac egészét, mind versenytársát, az Egist túlszárnyalta (utóbbi 0,1 százalékkal lett olcsóbb). A többi vezető részvény veszteséggel fejezte be a hetet. A Matáv és a Mol másfél százalék körüli áresést szenvedett, az OTP több mint három százalékkal lett olcsóbb. Az árfolyamok változásában ezúttal a tőzsdei lélektan játszott nagyobb szerepet, hiszen a vezető magyar társaságokról negatív hír nem jelent meg. A korábbi hetekben elért nyereség „lefölözése” motiválhatta az eladói oldalt.
További növekedést vár leányvállatától, a Westel mobilszolgáltatótól a Matáv – mondta el Straub Elek, a távközlési társaság elnöke. A Matáv piaci helyzetét az elnök úgy ítélte meg: nem azért sikeres, mert egy évvel a távközlési piac liberalizálása után sem lenne valódi verseny, hanem mert a Matáv felkészült erre a versenyre. A piacnyitással a távbeszélő percforgalom csökkenése leginkább a külföldre irányuló üzleti beszélgetéseknél mérhető, de a lakosság is kevesebbszer telefonál vezetékes vonalon. A bevételkiesést a mobilága-zat és az internetszolgáltatás további bővülése ellensúlyozhatja. Straub a csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: az anyavállalat, a Deutsche Telecom (DT) változatlanul nem tervezi a Matávban lévő részesedésének eladását. (Amint arról korábban beszámoltunk, a Deutsche Telecom adósságcsökkentési programja kapcsán időről időre támadtak olyan piaci várakozások, miszerint a DT esetleg eladná a Matávban lévő többségi részesedését. A DT eddig minden alkalommal cáfolta ezt.)
Tolódó INA-pályázat
Nem szolgáltatott kézzelfogható okot a Mol sem a múlt héten látott eladói nyomásra. December 16-án várhatóan megállapodást írnak alá az érintett öt ország képviselői az Adria- és a Barátság-kőolajvezeték összekapcsolásáról, valamint kétirányúsításáról Zágrábban. A Mol a tervezett beruházással tovább erősíti a régióban elfoglalt szerepét. Továbbra is versenyben van a társaság a horvát INA privatizációs pályázatán. A horvát kormány a pályázatok benyújtási határidejét december 18-ról 2003. január végére tette át. Megfigyelők szerint a halasztás oka „csak” a horvát kormánykoalíció pártjai közötti nézetkülönbségek. A társaság 1,2-1,8 milliárd euróra taksált értékét befolyásolhatja, hogy a múlt héten földgázra bukkantak három szíriai mezőn az INA szakemberei.
Kocsis Máté
Már 1,2 millióan nézték meg, ahogyan Kocsis Máté helyreteszi Magyar Pétert a reptéri zápor kapcsán + videó
