Aggályok Amerika listája körül

Tömegjelenetek várhatók az Egyesült Államok idegenrendészeti hivatalai előtt január vége és március vége között. Ebben az időszakban lép ugyanis érvénybe az Amerikában tartózkodó „veszélyes” külföldiek számára előírt regisztrálási kötelezettség. Az utcán sorban állva várakozó arab egyetemisták és munkások ugyanakkor kétlik, hogy a program segítségével sikerül csökkenteni a szuperhatalomra leselkedő veszélyeket.
Ehelyett inkább úgy érzik, megalázó és sértő az eljárás. Az érvényes papírokkal rendelkező, példás magaviseletű embereknek is kötelező ujjlenyomatot adni a hivatalokban, fényképet készítenek róluk, s új aktába rendezik adataikat. A legújabb feketelistán már 25 ország szerepel, köztük mindössze egy állam nem iszlám vallású: Észak-Korea. A legutóbb felvett „gonoszok” – Indonézia, Egyiptom, Jordánia, Kuvait és Banglades – közül az első négy Amerika régi szövetségese. Ennek ellenére a távol-keleti államóriás terrorizmusellenes harcának hatékonyságát a bali merényletek minősítik, Egyiptom adta az al-Kaida főideológusát, Ajman al-Zavahirit, emellett jelentős iszlámista mozgalmak működnek az országban. Jordániát Hattab, a csecsen háborúk veszett tábornoka helyezte a terrortérképre és az amerikai listára, egyébként is, Kuvaittal együtt túl közel vannak Irakhoz, így átszivároghatnak Bagdad eszméi. A helyzet egyértelmű, a „huszonötök” polgárai nem kívánatos vendégek lettek az Egyesült Államokban.
A feketelista célja elvben valóban az lenne, hogy kiszűrje a sok jó szándékú ember közül a terroristákat, akik veszélyt jelentenek az amerikaiakra. Ennek ellenére a demokratikus hagyományaira büszke Egyesült Államok történelme során még nem hozott olyan határozatot, amely jogszerűen vendégeskedő külföldieket ilyen hátrányos megkülönböztetésben részesítené. Egyes jogászok szerint az is törvénybe ütköző, hogy a szűrőn fennakadtakat letartóztatják és azonnali hatállyal kiutasítják az országból. Azokról az aggódó hangokról már nem is beszélve, amelyek a 24 iszlám ország megbélyegzését tartják illegálisnak. Ez a kör ugyanis magában foglalja az arab világ túlnyomó részét is, s a jelenség megkérdőjelezheti az Egyesült Államok terrorizmusellenes háborújának valódi indokait. Szakértők a témával kapcsolatban arra is intenek, hogy a kormányzati döntések a lakosság körében is kedvező fogadtatásra találhatnak, így az amerikai emberek 2001 szeptembere óta kiugróan erős arabellenességét akár a washintoni döntéshozók is táplálhatják az ilyen intézkedésekkel.