Gyanús kőtábla

Számot sem vettek azoktól az emberektől, akiknek keze által kiadták a pénzt a munkásoknak, mert híven jártak el – áll a Királyok második könyve 12. fejezetének 15. versében. S állítólag egy ehhez hasonló felirat olvasható azon a homokkő táblán is, amelyet a minap találtak izraeli kutatók Jeruzsálem óvárosában. Ha bebizonyosodik, hogy a kőtábla eredeti, és Joás király a Kr. e. IX. században valóban munkálatokat rendelt el az akkor ott álló templomon, az nemcsak kulturális szenzációt jelentene, hanem a palesztinok elleni háború is új fordulatot vehetne.
Az izraeli infrastrukturális minisztérium számára dolgozó geológiai intézet régészei mindenesetre úgy vélik, kőtáblájuk eredeti, s bizonyítékot szolgáltat mind az ószövetség eseményeinek valódiságára, mind a Templom-hegy ősi zsidó hagyományaira. A palesztinok és a zsidók ugyanis valószínűleg ugyanazon a helyen (Mecsetek tere vagy Templom-hegy) építették fel vallásuk egyik legfőbb szentségét. Állítólag ezen a téren állt Kr. e. 70-ig a második templom, azaz Salamon legendás templomának újjáépített változata. Miután a rómaiak leromboltatták a szentélyt, évszázadok múlva a mozlimok itt építették fel az Al-Aksza mecsetet, az iszlám világ harmadik legszentebb templomát. Jelenleg tehát a félhold uralkodik az ősi föld felett, mozlim régészek szerint jogszerűen, mivel a hely soha nem volt a zsidóké. Az elmélet olyan mély gyökeret vert a palesztinok lelkében, hogy az Izraellel 2000-ben megszakadt tárgyalásokon a palesztinok erre is alapozták a jeruzsálemi óvárosra formált igényüket. Annyi mindenesetre biztos, hogy sokáig Jeruzsálem volt az ima iránya az iszlám hívei számára, s csak később fordultak Mekka, a Próféta városa felé.
Örök problémát okoz a két vallás és nép számára a kérdés, ki birtokolhatja jog szerint a szent város keleti részét. Jelenleg a palesztinok lakják, de az egy és oszthatatlan Jeruzsálem doktrínája mindkét nép számára alapvető kérdés. A szent városért folyó kíméletlen harcban a zsidók mellé állhat az említett kőtábla.
A több ezer éves vita végére a napi politika szereplői is pontot szeretnének tenni, s épp emiatt kételkednek a szakértők a szenzációs lelet eredetiségében. A kutatásokat megrendelő infrastrukturális minisztérium ugyanis a szélsőséges Nemzeti Vallási Párt igazgatása alatt áll. A kőtáblát mindenesetre megtartotta magának a minisztérium, s nem engedte meg, hogy bárki ellenőrizhesse a hitelességét. Egy ügyvéd ugyan megpróbálta eladni a „szenzációs leletet” ötmillió dollárért az Izraeli Nemzeti Múzeumnak, de az intézménynek nincs ennyi pénze a zsákbamacskára. Egyelőre mindenkinek meg kell elégednie az ortodox párt szakértőinek – érthetően elfogult – véleményével. Ajelet Mazar, a Mecsetek tere körül folyó régészeti feltárásokért felelős izraeli régésznő azt nyilatkozta hazája közszolgálati rádiójának, hogy súlyos kétségek merültek fel a lelet eredetiségét illetően. Simon Ilani, a kutatóintézet régésze elmondta, hogy a kő valószínűleg Jordánia déli részéről vagy a Holt-tenger vidékéről került Jeruzsálembe. Véleménye szerint a kődarabot betakaró föld- és homokréteg bizonyíthatóan a Kr. e. V–III. századból származik. A kutató vélekedése ugyanakkor azt jelentené, hogy a viszonylag puha homokkőnek Joás király uralkodásától a földbe kerüléséig mintegy fél évezreden át kellett úgy elviselnie az elemek támadásait, hogy olvasható maradjon a ráírt szöveg.