-OLIMPIA-
Másfél évvel a XXVIII. nyári játékok előtt eddig három magyar sportoló, a sportlövő Igaly Diana, Sidi Péter és a szörföző Gádorfalvi Áron szerzett olimpiai kvótát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozott szándéka, hogy az új évszázadban csak a világ legjobb sportolóinak a vetélkedője legyen az olimpia, ezért egyre nehezebb felkészületlen amatőröknek eljutni az ötkarikás játékokra. A kvalifikációs rendszer rendkívül rendezetlen, szinte ahány sportág, annyi szokás. Mi a magyar szempontból legérdekesebb sportágakban néztük meg, hogyan lehet eljutni Athénba.
Asztalitenisz. A létszám nem változott – 172 játékos szerepelhet az olimpián – és a műsor sem, mert a NOB nem járult hozzá a vegyes páros programba vételéhez. A magyar szövetség a nőknél három, a férfiaknál két versenyző indulását tervezi. Ez a célkitűzés talán elérhető, mert a legutóbbi olimpián párosban negyedik, Bátorfi Csilla és Tóth Krisztina jelenleg a világranglistán – országonként két versenyzőt számítva – az első húsz között van, így ha ők megtartják helyüket, már május végén olimpiai résztvevők lehetnek. A harmadik női versenyzőnk a kontinentális kvalifikációs versenyen harcolhatja ki az indulást. A férfiaknál viszont csak a világranglistán 79. helyen álló Pázsy Ferencnek lehet esélye a kvalifikációs viadalokon.
Atlétika. Athénban a tízezer sportoló ötöde atléta lesz, a kétezer fős mezőnybe azonban a válogatási szintek emelése miatt nem lesz könnyű bekerülni. A nemzetközi szövetség a 46 versenyszámban A és B szinteket állapított meg, amelyeket csak ellenőrzött viadalokon lehet teljesíteni. Az A szint elérése esetén egy versenyszámban országonként három atléta indulhat, a B szintnél pedig egy. Nyitva hagytak azonban egy kiskaput: szintteljesítés nélkül országonként egy-egy férfi és női atléta egy versenyszámra benevezhető. Sydneyben 38 magyar atléta szerepelt, a szövetség terve 22 férfi és 13 női versenyző részvétele Athénban, s ez elérhető, még akkor is, ha a szintek elég magasak: férfi magasugrásban például 230 (A) és 227 centiméter (B), távolugrásban 820 és 810 cm, kalapácsvetésben 79,50 és 76,40 méter. A férfi versenyszá-mokban diszkoszvetésben és kalapácsvetésben a magyarok kihasználhatják a maximális 3-3 indulást, a nőknél erre nincs esély, mert magasban például 195 cm az A szint, kalapácsvetésben pedig 67,50 méter. A tervezett egy érem és 11-13 pont a tavalyi sikeres Európa-bajnokság után teljesíthetőnek tűnik.
Birkózás. A négy női súlycsoport felvétele miatt a férfiak kötöttfogásban és szabadfogásban 7-7 súlycsoportban küzdhetnek az érmekért. A 344 résztvevő közé a „legegyszerűbben” az idei világbajnokságokon lehet bekerülni, amelyeken súlycsoportonként a férfiaknál az első tíz, a nőknél az első öt helyezett szerez nemzetének indulási jogot. A négy évvel ezelőtti bonyolult kvalifikációs versenyek helyett jövő év elején kontinensenként két-két válogatón lehet még kiharcolni a részvételt. A magyar szövetség 14 férfi és 2 női versenyzőből álló csapatot tervez. A hazai mezőnyben a szakemberek szerint 5-6 olyan birkózó van, aki éremszerzési eséllyel indulhat világversenyen.
Cselgáncs. Az előző olimpián nullapontos sportág vezetői két érmet és 8-12 pontot terveztek, ennek a realitása az idei világbajnokságon derülhet ki, amelyeken súlycsoportonként az első hat helyezett olimpiai részvételt szerez, így a 386 fős keretből 84 hely sorsa már Oszakában eldől. A további helyekért viszont bonyolult pontszámítás alapján, kvalifikációs versenyeken lehet küzdeni. A tavalyi Eb-n Ungvári Miklós első, Kovács Antal harmadik, Szilágyi László pedig ötödik lett. A nagyon erős ázsiai versenyzőkkel kiegészült világbajnoki mezőnyben viszont rendkívül nehéz lesz kvótát szerezni. Persze éppen a sydneyi nulla pont bizonyította, hogy az a versenyző, aki a vb-n nem képes a legjobbak közé kerülni, annak az olimpián sincs sok esélye.
Evezés. Az utóbbi években itthon is fejlődő sportágban 8 férfi és 6 női hajóosztályban 550 versenyző vetélkedhet érmekért. Az idei milánói világbajnokságon a férfi olimpiai versenyszámokban az első 11 hajó, a nyolcasban pedig 7 egység szerez kvótát. A kontinentális és a nemzetközi szövetség kvalifikációs versenyein 2004 tavaszán még lehet pótvizsgázni. A legutóbbi olimpián 5. helyezést elérő Haller Ákos és Pető Tibor kétpárevezős az elmúlt két évben világbajnok lett, így a tervezett egy érem elérhető.
Kajak-kenu. A jelenleg legsikeresebb magyar sportágban a 27 világbajnoki versenyszámból csak 12 szerepel az olimpia műsorán, így az evezősökhöz képest jelentősen kisebb mezőny, 246 versenyző 134 hajóban indulhat a nyári játékokon. A magyar versenyzők számára a legfontosabb válogató az idei világbajnokság lesz, amelyen egyesben 8, a többi versenyszámban pedig 6-6 egység szerez indulási jogot. Esély van arra, hogy a magyarok már a vb-n mind a 12 versenyszámban kvalifikálják magukat az olimpiára. Ha ez nem sikerülne, jövő év tavaszán három kontinensen rendeznek még válogató viadalt. Versenyzőink a tavalyi sevillai világbajnokságon az Athénre tervezett 9 érem helyett csak 6-ot szereztek az olimpiai számokban, de mivel a férfiak „gyengélkedtek”, ezért a 38–45 pont nem vágyálom.
Kézilabda. Óriási csalódás lenne, ha az olimpiai ezüstérmes női válogatott nem lehetne ott a tízcsapatos mezőnyben. Az első válogató a decemberi Európa-bajnokság volt, amelynek győztese, Dánia harcolta ki a részvételt. Az idei zágrábi világbajnokság első 5 helyezettje készülhet Athénra. A férfiaknál a 12 részvételi helyért a január 20-án kezdődő portugáliai világbajnokságon nagy küzdelem várható, hiszen az első hét helyezett válogatott részvételi jogot szerez. Erre az utolsó lehetőség a jövő évi Eb lesz, amelyen viszont már csak egy válogatott szerez kvótát.
Kerékpár. A pálya-kerékpározásban a tavalyi világbajnokságon 6. helyezést elérő Szabolcsi Szilvia a jövő évi melbourne-i vb-n és a Világkupa-versenyeken kiharcolhatja az indulást. Az országúti versenyszá-mok 212 fős mezőnyébe viszont nehéz lesz bekerülni, az egyéni időfutamban a vb 4. Bodrogi László részvétele biztosnak látszik, akinek ehhez az idei világbajnokságon az első 15 között kell végeznie.
Kosárlabda. A roppant erős nemzetközi mezőnyben még az előkelőbb helyen álló női együttesnek sincs sok esélye az olimpiai szereplésre, mert ehhez a szeptemberi Európa-bajnokságon érmes helyen kellene végezni.
Labdarúgás. A három olimpiai aranyéremmel büszkélkedhető magyar labdarúgás olyan mélyre jutott, hogy a nyári játékokon való szereplés esélye már fel sem merült. Ehhez ugyanis az utánpótlás-válogatottnak az Európa-bajnoki csoportjában az élen kellene végeznie. A tíz csoportgyőztes és a hat legjobb második jut tovább, majd kieséses rendszerben küzd a 16 csapatos olimpiai torna Európának jutó három helyéért. Görögország, a házigazda jogán indulhat.
Lovaglás. Az előzetes terv öt magyar lovas indulása. De hol az az egy? A legutóbbi három olimpián háromszor fordult elő, hogy magyar versenyző kiharcolta a részvételt, de lova betegsége miatt nem indult el. Athén ugyan Sydneyhez képest közel van, a hazai élmezőny viszont egyre távolabb a nemzetközi élmezőnytől. A válogatási rendszer elég bonyolult, a tavalyi világjátékokon lovastusában hét, díjlovaglásban négy, díjugratásban öt nemzet csapata szerzett olimpiai részvételt. Ezenkívül a nemzetközi szövetség 2004. március 1-jei ranglistája alapján például díjugratásban Közép-Európából még három lovas indulhat.
Műugrás. A nyolc versenyszámban 68 férfi és 68 női versenyző 24 éremért „ugrálhat”. Az első kvalifikáció a júliusi barcelonai világbajnokság lesz, amelynek legjobbjai elkezdhetik a felkészülést az olimpiára. A jövő évi Világkupán lehet még kvótát szerezni. A tervezett 3 pont Lengyel Imre és a Hajnal András, Lengyel Imre páros tavalyi Eb-ezüstérme alapján nem illúzió.
Ökölvívás. Az amatőr ökölvívás kivédekezte a támadást, s az új században is stabil a helyzete az olimpián, amelyet tizenegy súlycsoportban 286 versenyző csatázhat. A sportolóknak öt lehetőségük van kvótaszerzésre, a négy nemzetközi viadal első két helyezettje, a jövő évi Európa-bajnokság első három helyezettje szerez jogot az indulásra. A szakvezetés szerint négy-öt magyar versenyzőnek van esélye a részvételre, viszont a következő másfél évben legjobb ökölvívóinknak sokat kell fejlődniük, hogy pontot szerezzenek Athénban.
Öttusa. Az olimpia műsorán maradásért küzdő sportágban nőtt a létszám, 32 férfi és 32 női versenyző szerepelhet Athénban. A magyar sikersportágban a minimális elvárás, hogy két-két versenyző indulási jogot szerezzen, amelyre már volt – a tavalyi budapesti Világkupa-döntőn –, s még bőven lesz lehetőség. Az idei madridi Európa-bajnokság, majd a pesarói világbajnokság első három helyezettje készülhet a nyári játékokra. A jövő évi moszkvai világbajnokságon viszont kilenc, a májusi budapesti Világkupán pedig két öttusázó kvalifikálja magát. Ebben az olimpiászban, 2001-ben a férfiak szereztek az egyéni versenyben egy-egy arany- és ezüstérmet, míg tavaly a nők jeleskedtek hasonló teljesítménnyel. Ha Athénban mindkét nem legjobbjainak kijön a lépés, akkor a tervezett nyolc pont túlteljesíthető.
Sportlövészet. Ahhoz képest, hogy milyen sokan űzik ezt a sportágat az egész világon, a tizenhét versenyszámban mindössze 390-en indulhatnak az olimpián. A tavalyi világbajnokság után ebben az évben a Világkupa-versenyeken és a kontinensbajnokságokon lehet kvótát szerezni. Hosszú várakozás után megérdemelnék a magyar sportlövők, hogy végre sikeresen szerepeljenek az olimpián, amire Igaly Diana világbajnoki elsősége, Sike József két vb-elsősége és Sidi Péter bronzérme után van lehetőség.
Súlyemelés. A 14 súlycsoportban 260 versenyző szerepelhet, egy országból maximum hat férfi és négy női súlyemelő indulhat Athénban. Az olimpiai részvételt az idei világbajnokságon, a kontinentális versenyeken és a világranglista alapján egyéni jogon lehet megszerezni. A magyar válogatott szereplését döntően befolyásolhatja, hogy a világbajnok Likerecz Gyöngyi sérülése rendbe jön-e. A női szakág erejét jelzi, hogy a világbajnoknő kényszerű távolmaradása ellenére a tavalyi világbajnokságon versenyzőink egy érmet szereztek, de tizennégy pontot gyűjtöttek.
Torna. A tizennégy versenyszámban 98 férfi és 98 női tornász mutathatja be tudását az olimpián. A sportágak közül a tornában a legegyszerűbb, egyben a legnehezebb is a kvalifikáció, mert egyedül az idei világbajnokságon lehet kiharcolni a részvételt. A vb-n az első tizenkét helyezett válogatottból 6-6, a 13–18. helyezett válogatottból 2-2, míg a 19. helyezettből egy versenyző szerepelhet az olimpián. A magyar férfiválogatott a két legutóbbi kvalifikációs világbajnokságon kis különbséggel lett 13., ebben az évben viszont bekerülhet az első 12. közé. A nőknél erre kevés az esély, hiszen csapatunk a legutóbbi világbajnokságon csak a 20. helyen végzett.
Úszás. Az atlétika mellett ebben a sportágban vetélkednek a legtöbb éremért, a 32 versenyszámban 96 medált nyerhetnek a versenyzők. A nemzetközi szövetség szigorított a részvételen, a 800 indulónak a A vagy B szintet kell teljesíteni. A váltóban 16 együttes indulhat, az idei világbajnokságon versenyszámonként 12 staféta nemzetének már kvótát szerezhet. A magyar úszósport a barcelonai 59, az atlantai 38 pont után Sydneyben már csak 14-et szerzett. A szakemberek azonban remélik, hogy sikersportágban ez a viszszaesés megáll. A tervezett négy érem ugyan soknak tűnik, de ha fiatal úszóink fejlődése folyamatos lesz, és Kovács Ágnes is hozza sydneyi formáját, akkor megszerezhető.
Vívás. A legeredményesebb magyar sportág válságát jelzi, hogy hosszú és felesleges vita után csak tavaly alakult ki a 2004-es olimpia végső vívóműsora. A női kard programba kerülése miatt a női tőrben nem lesz csapatverseny, a férfiak három egyéni és három csapat-, a nők három egyéni és egy csapatversenyben küzdhetnek az érmekért. Az ez évi világbajnokság még nem kvalifikál az olimpiára, csupán az eredménye duplán számít abba a rangsorba, amelynek első négy válogatottja részvételi jogot szerez. A kvalifikációs versenysorozat április elsején kezdődik és jövő május elsején zárul. Egy országból maximum 16 vívó indulhat, a jelenlegi erőviszonyok szerint 13 magyar versenyző harcolhatja ki a részvételt. A tavalyi világbajnokságon női versenyzőink három érmet és 18 pontot szereztek, ezért ha az olimpián a férfiak nem gyengélkednek, akkor a tervezett 20-22 pont elérhető.
Vízilabda. A női szakág erősödését és elismerését jelenti, hogy két csapattal több, tehát nyolc válogatott vetélkedhet Athénban. A férfiaknál változik a lebonyolítási rendszer, a 12 együttes két hatos csoportban kezdi a küzdelmet, amelyből az első helyezett az elődöntőben, a második és a harmadik együttes a negyeddöntőbe jut. Az idei világbajnokság érmes csapatai szereznek kvótát, majd a Világliga győztese és a jövő évi kvalifikációs tornáról három válogatott juthat ki Athénba. Az Európa-bajnokságot és tavaly Világkupát nyerő női válogatottunknak sokkal kevesebb lehetősége lesz, mert a jövő évi kvalifikációs tornán az első három közé kell kerülnie, hogy ott lehessen Athénban.
***
A szövetségek álmai
A sportágak terve az indulói létszámra és a várható eredményességre a 20004-es olimpián:
Sportág Férfi Nő Össz. Érem Pont
Asztalitenisz 2 4 6 1 3-5
Atlétika 22 13 35 1 11-13
Birkózás 14 2 16 2 10-20
Dzsúdó 7 5 13 2 8-12
Evezés 4 4 8 1 4-7
Íjászat 1 1 2 – 0
Kajak-kenu 16 7 23 9 38-45
Kézilabda (női) – 15 15 1 4
Kézilabda (férfi) 15 – 15 – 1
Kerékpár (országúti, pálya) 3 1 4 1 4
Kerékpár (mountain bike) 1 1 2 – –
Kosárlabda (női) – 12 12 – –
Labdarúgás 16 – 16 – –
Lovaglás 5 – 5 – –
Műugrás 2 2 4 – 3
Ökölvívás 5 – 5 1 5
Öttusa 2 2 4 2 8
Ritmikus gimnasztika – 7 7 – –
Röplabda (férfi, strand) 12 – 12 – –
Sportlövészet 7 3 10 1 9-11
Súlyemelés 6 4 10 2 9-12
Szinkronúszás – 2 2 – –
Szörf 1 1 2 – –
Taekwando 2 1 3 – 2-4
Tenisz 2 3 5 – –
Tollaslabda 1 1 2 – –
Torna 6 2 8 1 8-10
Trampolin 1 2 3 – –
Triatlon 2 2 4 – 1-3
Úszás 13 12 25 4 25-30
Vitorlázás 4 2 6 – –
Vívás 8 8 16 3 20-22
Vízilabda 13 13 26 1 10
Összesen 193 132 326 33 183-229

Gyárfás Tamás: Ez nem egy játékfilm, nem egy regény, ez az életem. Ennyi volt