Elképzelhetőnek tartja, hogy – bejelentéseiknek megfelelően – az Egyesült Államok és Izrael atomfegyvert vessen be az esetleges Irak elleni háborúban?
– Többször bejelentettük: nincs birtokunkban olyan eszköz, amellyel országokat fenyegethetnénk, s nem is áll szándékunkban gyártani. Ami volt korábban, az mind megsemmisült, így teljesen tiszták vagyunk. Hogy Izrael vagy az Egyesült Államok használni fogja-e atomarzenálját ellenünk – ezt ők döntik el. Az említett országok egyébként éppoly jól tudják ezeket a tényeket, mint mi, de valószínűleg azért, mert semmi mást nem tudnak mondani háborús indokként, kitalálták, hogy tömegpusztító fegyverekkel fenyegetjük a világot.
– Nem tartanak attól, hogy az iraki kurd közösség – hasonlóan az 1991-es Öböl-háborúhoz – Bagdad ellen fordul amerikai támadás esetén?
– A kurdok irakiaknak tartják magukat, így nem fognak harcolni hazájuk ellen. A Taszáron kiképzést kapó katonák egyébként mind zsoldosok, nem csak a kurdok. A helyzet különben is teljesen más, mint tizenkét évvel ezelőtt. Akkor Irak támadott, most viszont védekezni kényszerül, és a nép biztos benne, hogy a támadók az ország elfoglalását tervezik. Az ország minden kisebbsége együtt fog működni Irak védelmében.
– Vajon az Irak ellen tervbe vett támadás után kezdetét veheti egy Közel-Keleten végigsöprő hadjárat?
– Nem egyedül Irak a célpont, sokkal inkább a térség feletti hatalom, ezért szerintem az amerikaiak valóban készülnek egy ilyen kiterjedt háborúra. A céljuk az, hogy újrarajzolják a térség térképét, és ehhez az út – olajkincse miatt – Irakon keresztül vezet.
origo.hu
Új kullancsfigyelő alkalmazás segít a vérszívók elleni védekezésben
