A nemzetközi békeerők főparancsnokságán, a hadműveleti, a biztonsági és a logisztikai részlegénél is számítanak a mieinkre, és magyar katona lesz a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) rangidős médiatisztje is – tudtuk meg Isaszegi János dandártábornoktól. A Magyar Honvédség összhaderőnemi hadműveleti központjának parancsnoka szerint a magyar kontingensnek a terroristafenyegetettség és a természeti veszélytényezők – például az égető kőpor – mellett a tábori bezártság ártamaival is számolnia kell.
Január második hetében Bonnban, a Bundeswehr egészségügyi parancsnokságán egyeztetnek arról, hogy milyen összetételű legyen a negyvenfős magyar békemisszió, és milyen ütemterv szerint kéri a szolgálat megkezdését az ISAF német–holland főparancsnoksága. Mint ismert, a magyar parlament döntése értelmében a 34 ország részvételével folyó, 4500-5000 fős afganisztáni békemisszióban a magyar kontingens 2003. december 31-ig vállalhat szerepet, és egy személy legfeljebb hat hónapi szolgálatra vezényelhető ki. Isaszegi János dandártábornok, aki a közelmúltban néhány napos ízelítőt kapott az afganisztáni „való világból”, elmondta: az egészségügyi szakszemélyzetből, orvosokból és betegápolókból álló részleg egyik fele a kabuli német tábori kórházban, a másik fele az attól hat kilométerre, a főváros repülőterén berendezett holland kórházban kap feladatot.
– Presztízsbeosztás is vár katonáinkra: néhány kiváló tisztünk különösen nagy szakmai kihívással kerül majd szembe. December eleje óta a Budeswehrben „vesz külszolgálati leckét” az ISAF főparancsnokságára kiszemelt egyik hadműveleti tisztünk, törzstiszti helyet kaptunk a főparancsnoksági biztonsági és logisztikai részlegében, és nem kevésbé megtisztelő, hogy a rangidős médiatiszti beosztás is magyar katonára vár.
Ami pedig az afganisztáni magyar békeerőre leselkedő veszélyeket illeti, emlékeztetett: ez idő szerint a világ huszonegy országában vesznek részt katonáink ENSZ-, EBESZ- és NATO-misszióban, következésképpen vannak már hasznosítható nemzetközi tapasztalataink. Afganisztán mindazonáltal más, mint a Sínai-félsziget, a Nyugat-Szahara, Grúzia vagy az egykori Okucani – fűzte hozzá. – Kabulban nincs olyan hét, hogy ne történne alattomos merénylet, halálos áldozatokat követelő támadás a nemzetközi erők ellen. Az Al-Kaida emberei és a tálibok mellett a hat afgán hadúr – köztük a miniszterelnök, Gulburdduin Hekmatjar – is szent háborút hirdetett az ISAF ellen.
Isaszegi János öt veszélytényezőre hívja fel a figyelmet. Számolni kell a skorpiók, a mérges kígyók és pókok támadásával, a közép-európai ember bőrét súlyosan irritáló, gyakran nem is látható, ugyanakkor fájdalmasan égető kőporral, és nem utolsósorban magával a terrorizmussal. Hatodikként említi a mieink biztonságát is szavatoló tábori bezártságot, amelyet, mint mondta, nagyon nehéz lesz elviselni. – A nemzetközi kabuli dandár 400´800 méter alapterületű táborhelyét csak járőrszolgálatra hagyhatják el a katonák, és a repülőtér kondicionált sátraiból sem lehet csak úgy kisétálni. A magyar részleg biztonságát a kabuli misszóvezető nemzetének katonái, a németek nagy szigorral szavatolják majd – ígéri a tábornok.
A Magyar Honvédség rendelkezik azokkal a speciális személyi (egészségvédelmi) felszerelési eszközökkel, amelyek használatára egyebek közt a már odakinn szolgáló egységek parancsnokai is felhívták a figyelmet. Hamarosan kikerül a nyomdából a magyar nyelvű, kizárólag katonai használatra készült Afganisztán-kézikönyv is – tudtuk meg a Hadműveleti Központ parancsnokától.
Óriási bajban a baloldali pártok, mindent elkövetnek, hogy átverjék a választókat