Juhász Ferenc a táborban tapasztaltakról újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy azok az irakiak, akikkel szót váltott, a szeretetről, a családról, a hazáról, a demokráciáról és a szabadságvágyról beszéltek, majd hozzátette: „mi a kormány döntése alapján a saját eszközeinkkel segítjük az iraki válság békés megoldását.”
Nancy Goodman Brinker kérdésre válaszolva kifejtette: nem kívánja kommentálni a NATO-szállítmányok áteresztésével kapcsolatos magyar döntést, mert nem kíván véleményt nyilvánítani egy demokratikus ország belpolitikájáról. Mindazonáltal megjegyezte: feltételezi, hogy Magyarország a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan zöld utat ad a szállítmányoknak.
Dawid Barno vezérőrnagy lapunk kérdésére (lehetséges-e, hogy az iraki önkéntesek között olyanok is vannak, akiket már kiszemeltek egy jövőbeli iraki kormány tagjának) azt válaszolta: a kiképzés az infrastruktúra felépítésére készíti fel az önkénteseket, és nem tud olyan tervről, hogy a kiképzendők közül bárkire is fontos beosztás várna. A tábornok megjegyzésekor – bármennyi Taszárra érkező ellenzéki kiképzésére felkészültek – Juhász Ferenc közbeszólt: legfeljebb háromezerre, mert ennyire van kormányfelhatalmazás.
A honvédelmi miniszter arra kérte Nancy G. Brinker nagykövetet, hogy amennyire lehetséges, tegyék átláthatóvá a Taszáron folyó kiképzést. Csütörtökön az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságainak tagjai is látogatást tesznek a támaszponton.
– A kormány Juhász Ferenc kijelentésével ellentétben inkább a válság kialakulását segíti eddigi ténykedésével, és nem annak békés megoldását – reagált kérdésünkre Simicskó István. A Fidesz biztonságpolitikai kabinetvezetője szerint ezt szolgálta a „nyolcak levelének” aláírása, amely az EU megosztottságát eredményezte, a taszári bázis felkínálása, és több más, az egységes nemzetközi döntéseket meg nem váró elhamarkodott felajánlás.
***
A lakosság nemet mond a háborúra. A magyarok többsége nem ért egyet Irak megtámadásával, a kormány pedig a többség szerint az Egyesült Államok és szövetségesei oldalán áll az Iraki konfliktusban – így foglalhatjuk össze annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét, melyet 2003. február 12–14. között készített a Socio-Balance. Eszerint a felnőtt lakosok 85 százaléka – az MSZP szavazóinak 85, a Fidesz szimpatizánsainak pedig 87 százaléka – utasítja el, hogy az USA szövetségeseivel az ENSZ jóváhagyása nélkül támadja meg Irakot, de a többség az ENSZ által jóváhagyott háborúval sem értene egyet.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
