Több rendelkezése is alaptörvény-ellenes a július elsején hatályba lépő megváltozott büntetőeljárási törvénynek, véli Futó Barnabás ügyvéd, ezért kollégáival az Alkotmánybírósághoz akar fordulni. Futó elmondta: a módosítások révén jelentősen csorbulnak a védők jogai azzal, hogy a védőügyvédek csak akkor lehetnek jelen a rendőrségi tanúkihallgatáson, ha azt ők, illetve védencük indítványozta. A Bárándy Péter igazságügy-miniszter által jegyzett törvénymódosítás szövege azt is rögzíti, hogy a tanúkihallgatáson készült jegyzőkönyvet az ügyvédek csak a nyomozás végén kaphatják kézhez. Futó szerint a módosítás a kommunista időszak gyakorlatánál is rosszabb helyzetet teremthet, hiszen akkor a rendőrségnek csak arra hivatkozva lehetett joga az ügyvédek távol tartásához, ha úgy vélte: jelenlétük sérti a nyomozás érdekeit.
Az ügyvédi kar részéről Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke vett részt a büntetőeljárási törvény módosításának kodifikációján. Lapunknak elmondta: visszalépést jelent a védői jog tekintetében a tanúkihallgatáson való védői részvétel szigorítása. Szerinte ezzel nagyobb lesz az igazságszolgáltatás hibaszázaléka, hiszen így több tévedés is csúszhat az eljárásba. Hasonlóan vélekedett Bárándy György ügyvéd, aki felemás jogszabálynak értékelte a rendelkezést. Szerinte a törvény ezen szabályozása miatt sérülnek a védőügyvédek jogai.
Zlinszky János jogászprofeszszor, volt alkotmánybíró lapunknak nyilatkozva közölte: nem ismeri teljes részletességgel a törvény adott rendelkezését, de általunk elmondottak alapján szerinte az nem feltétlenül alkotmányellenes. Elmondta: a bűnvádi eljárás során sem mindig illeti meg ügyvédi védelem a vádlottat, így nem feltétlenül jelent alkotmányellenességet, ha ez a jog sérül, hiszen a társadalom nem bűnöző rétegének érdeke, hogy kiderüljön az igazság. A rendőrségi nyomozás egyébként még nem része a bűnvádi eljárásnak, csak előzménye – tette hozzá a volt alkotmánybíró.
gombafelhő
Csak két perc
