Szalahék rekordja és álmai is veszélyben, egykori csapattársa babrálhat ki a liverpoolival

Szerda este a Rabat melletti Tanger ad otthont az afrikai kontinens egyik legizgalmasabb mérkőzésének: Szenegál és Egyiptom mérkőzik meg egymással az Afrika-kupa elődöntőjében. A találkozó nem csupán a csapatok közös múltja, hanem a két klasszis, a Liverpoolnál közösen éveket eltöltő Sadio Mané és Mohamed Szalah párharca miatt is kifejezetten érdekesnek ígérkezik.

Szalah és Mané – csak egyikük juthat be a döntőbe Fotó: Franck Fife Forrás: AFP

Öt évet töltöttek el közösen a Liverpoolnál, szerdán viszont éppen egymással küzdenek meg ugyanazért a célért: Sadio Mané Szenegálja és Mohamed Szalah Egyiptomja összecsapnak az Afrika-kupa elődöntőjében, s mivel mindketten már 33 esztendősek – 66 nap különbséggel születtek a kontinens két ellentétes oldalán –, könnyen megeshet, hogy utolsó alkalommal kerülnek szembe egymással.

A 2022-es finálé utána Sadio Mané vigasztalta Mohamed Szalahot (Fotó: Adam Haneen/AFP/Anadolu Agency)

A párharc érzelmi töltetének alapját Mané és Szalah közös múltja és kapcsolata szolgáltatja: 2017 és 2022 között együtt alkották a Liverpool támadósorát Roberto Firminóval kiegészülve, és kulcsszerepet játszottak a 2019-es Bajnokok Ligája-győzelemben, valamint a 2020-as Premier League-aranyéremben. Bár a sajtó gyakran felnagyított kisebb pályán belüli feszültségeket köztük, teljesítményük és eredményességük bizonyította, hogy együtt az európai futball egyik legveszélyesebb támadópárosát alkották.

Kettejük kapcsolatát időnként beárnyékolták konfliktusok: a legismertebb eset 2019-ben, a Burnley elleni meccsen történt, amikor Mané látványosan dühös lett Szalahra, amiért nem passzolta le neki a labdát egy ziccernél. Ez az eset felerősítette azokat a pletykákat, hogy a szenegáli önzőnek tartja egyiptomi csapattársát a kapu előtt. Később Mané egy interjúban elismerte, hogy valóban voltak köztük feszültségek, de hangsúlyozta, hogy ezek a győzni akarásból fakadtak, nem személyes ellenszenvből. Jürgen Klopp többször kiállt mellettük, mondván: az ilyen konfliktusok természetesek világklasszis támadók között. A pályán kívül korrekt, professzionális kapcsolatot ápoltak, és a közös sikerek végül mindig felülírták az egyéni ellentéteket.

Mohamed Szalahnak van miért visszavágnia

A klub mellett ugyanakkor a válogatott színeiben is van közös történelmük. A talán legemlékezetesebb találkozásukra a 2022-es Afrika-kupa-döntőben került sor, amely gól nélküli döntetlennel ért véget, és így tizenegyesekkel dőlt el a trófea sorsa. Mané az összecsapás közben már elhibázott egy büntetőt, akárcsak a 2017-es, Kamerun elleni negyeddöntő párbajában, amikor az ötödik párban állt oda – akkor ő rontott egyedül, így Szenegál búcsúzott a legjobb nyolc között. Később elmondta, napokig nem tudott aludni a hibája miatt, amelyet élete egyik legkeményebb élményeként írt le.

Visszatérve a 2022-es fináléhoz, ezúttal nem rontott, így Szenegál története során először megnyerte a sorozatot. Szalah lett volna Egyiptom ötödik rúgója, ám Mané lövése után ő már nem állhatott oda a labda mögé, így továbbra is vár az első Afrikai Nemzetek Kupája-diadalára.

Összesen ötször játszottak egymás ellen a válogatottban, Szalahék mindössze egyszer tudtak nyerni.

A 2022-es döntő tizenegyespárbaja:

Szenegál kiegyensúlyozott, dinamikus csapat, ám az Afrika-kupát csupán egyszer tudta elhódítani, szemben a rekordgyőztes Egyiptom hét sikerével. A két nemzet egymás elleni mérlege rendkívül kiegyenlített, külön pikantériát adhat viszont, hogy Szenegál már 16 Afrika-kupa-mérkőzés óta veretlen, ennél hosszabb sorozatot csupán a szerdai ellenfél tud felmutatni: Egyiptom 2004 és 2017 között 24 meccsen nem talált legyőzőre. Szalahéknak minden bizonnyal az lenne a hab a tortán, ha a döntő elérése mellett éppen ők szakítanák meg a veretlenségi szériát.

Marokkó–Nigéria: a házigazdák babérjaiért

A másik elődöntőben a házigazda Marokkó fogadja Nigériát Rabatban. A marokkóiak szereplése a tornán több mint ígéretes: veretlenül jutottak el az elődöntőig, és annak ellenére, hogy hazai pályán a nyomás óriási, stabil védekezésük sok csapatot meglepett. Valíd Regragui csapata nagyban támaszkodik Brahim Díaz góljaira: a Real Madrid támadója öt egymást követő meccsen betalált, Marokkó góljainak (9) több mint fele (5) az ő nevéhez fűződik. Az egy kapott gól viszont kiemelkedő, a stabil védekezésre szerdán is szükség lesz, hogy összejöjjön történetük harmadik fináléja az 1976-os nyertes és 2004-es vesztes döntő után.

Nigéria ezzel szemben lendületes, gólerős csapatként érkezik. A Szuper Sasok már tizennégy gólt szereztek a tornán – két találatra van Elefántcsontpart 2008-as rekordja –, és bár erőnléti aggályok merültek fel, továbbra is veszélyesnek számítanak, különösen Victor Osimhen és Ademola Lookman vezetésével elöl. Nagy érvágás lehet viszont Wilfred Ndidi hiánya, a csapatkapitánya a sárga lapok miatti eltiltás miatt nem állhat Éric Chelle szövetségi kapitány rendelkezésére. Nigéria az afrikai futball egyik legsikeresebb válogatottja: eddig háromszor nyerte meg az Afrika-kupát (1980, 1994, 2013), emellett számos döntőt és dobogós helyezést gyűjtött. 

A két válogatott többször találkozott már Afrika-kupán és világbajnoki selejtezőkön is. Érdekesség, hogy hosszú ideig Marokkó kifejezetten kellemetlen ellenfél volt Nigériának, sokáig veretlen maradt ellene tétmeccsen. Ez a sorozat a 2019-es Afrika-kupán szakadt meg, amikor Nigéria 1-0-ra legyőzte Marokkót a nyolcaddöntőben.

A Szenegál–Egyiptom elődöntőt magyar idő szerint 18 órától, a Nigéria–Marokkó mérkőzést 21 órától játsszák.