Közel fél évtizede, amikor a BMW szárnyai alá vette a Rolls-Royce-t, megígérték a rajongóknak, hogy öt éven belül egy újjászületett vállalatot, egy modern gyárat, és – ami a legfontosabb – egy új modellt hoznak létre. Nem is okoztak csalódást: a 2003-as Phantomot az ultramodern, zöldmezős beruházással felépített goodwoodi üzemben, a márka új főhadiszállásán mutatták be.
„Fogd a létező legjobbat, és fejleszd tovább. Ha pedig nem létezik, alkosd meg magad” – ezt az egyszerű, még Sir Henry Royce által megfogalmazott irányelvet követték a régi-új autógyár fejlesztői, és tiszta lappal fogtak neki a Phantom tervezésének. Az eredmény: egy alumínium térvázas, V12-es benzinmotorral hajtott luxuslimuzin, amely ígéretük szerint a felhasznált csúcstechnológia ellenére hamisítatlan Rolls-Royce maradt.
Ebben kulcsfontosságú szerep jutott a formatervezőknek. Ők a márka történelmének talán legnevesebb darabjaiból: a harmincas évek Phantomjaiból, a század derekán megjelent Silver Cloudból és a hatvanas évek Silver Shadow modelljéből merítettek ihletet. A Rolls-Royce hőskorára utal a hosszú tengelytáv, a rövid első és hosszú hátsó túlnyúlás, a robusztus, az utasokat teljes mértékben eltakaró – épp ezért kimagasló passzív biztonságot kínáló – C oszlop, az elnyújtott motorháztető, valamint az a jellegzetes, nehezen meghatározható sziluett, amelynek köszönhetően az autó álló helyzetben is úgy hat, mintha gyorsítana. Ugyancsak a klasszikusoknak állít emlékművet a ma már szinte sehol máshol nem alkalmazott, hátrafelé nyíló hátsó ajtószárny, amelyet a hagyománytisztelet mellett a ki- és beszállás megkönnyítése érdekében alkalmaztak. A modern technológia azért ide is belopódzott: a súlyos ajtót a C oszlopon elhelyezett gomb megnyomásával csukhatják be az utasok.
Az utastér az utolsó öltésig megfelel a Rolls-Royce-szal szemben támasztott elvárásainknak. A tetőt hátul kasmír, elöl bőr borítja. A paneleknél hat különböző fajta nemes faanyag közül választhat a vásárló, kívánságra akár intarziás betétekkel. A hátsó padló csaknem teljesen sík, hogy az utasok kényelmesen közlekedhessenek a hatalmas térben. A megemelt üléssor rendelhető háromszemélyes változatban, vagy színházi páholy kivitelben, amelynél a két különálló fotel közötti panel szórakoztató elektronikai központot vagy bárszekrényt rejthet.
A Rolls-Royce mindig is arról volt híres, hogy szinte lebeg az úton. A Phantom futóművének fejlesztésénél mindazonáltal az új tulajdonos gazdag tapasztalatait is felhasználták. A kettős keresztlengőkaros első futómű, az önműködő szintszabályozású légrugózás és az elektronikus lengéscsillapítás a több mint 3,5 méteres tengelytávval és a magas profilú, defektmentes abroncsokkal együtt mesés kényelmet, ugyanakkor egy modern luxusautótól elvárható stabilitást és irányíthatóságot biztosítanak.
Ez már csak azért is fontos, mert a Rolls-Royce érdekes módon nem sofőr vezette autónak szánta a Phantomot. Nem is csoda, hiszen ha valaki kifizette érte a nettó 320 ezer eurós vételárat, aligha szeretne kimaradni abból az élményből, amit a 6,75 literes V12 motor nyújt. A 460 lóerő kevesebb mint 6 másodperc alatt repíti százas tempóra a 2,5 tonna öntömegű járművet. A gondtalan utazásról már alapjárattól 540 Nm gondoskodik – ez a maximális nyomaték háromnegyede. A tizenkét hengeres benzinmotort változó szelepvezérlés és közvetlen üzemanyag-befecskendezés teszi teljes mértékben szalonképessé. A modern technika révén még a fogyasztást is sikerült mérsékelni, a gyári mérések szerint vegyes ciklusban beéri 16 liter benzinnel száz kilométerenként.
A leendő tulajdonosok azonban valószínűleg mégsem a kimagasló műszaki tartalom miatt választják majd a Phantomot. Számukra sokkal fontosabbak az olyan apróságok, hogy a Rolls-Royce szimbóluma, az autó orrán a szélnek feszülő Spirit of Ecstasy gombnyomásra behúzható a karosszériába – ez nemcsak a rongálást előzi meg, de az autó gyalogosvédelmét is javítja –, vagy hogy a szinkronizált kerékagyaknak köszönhetően menet közben is folyamatosan függőleges helyzetben marad a márka hatalmas keréktárcsákra gravírozott logója.
Sorozatban folytatódik minden idők egyik legkegyetlenebb filmje
