Észak-Koreáról tárgyal Solana

Kim De Dzsung dél-koreai elnök tegnap Szöulban arra kérte Javier Solanát, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy nyújtson segítséget az észak-koreai atomfegyverkezési programmal kapcsolatos tárgyalások felújításához.
Solana Tokióból érkezett a dél-koreai fővárosba, és kezdte meg tárgyalásait a leköszönő államfővel. A tervek szerint találkozik a külügyi, illetve a védelmi miniszterrel, és fogadja őt a megválasztott elnök, Ro Mo Hjun is, aki február 24-én veszi át hivatalát. A japán fővárosban elhangzottak alapján Solana reméli, hogy sikerül meggyőznie az észak-koreai vezetőket. Kiszivárgott hírek szerint érvelése azon alapszik majd, hogy Phenjan többre megy, ha gazdasági segítséget és segélyeket igényel és kap a nemzetközi közösségtől, mint ha továbbra is atomfegyverprogramjának végrehajtását erőlteti. Egyelőre azonban elhalasztották Solana phenjani útját, mert Kim Dzsong Il észak-koreai vezető nem tudja fogadni őt. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az észak-koreai elnök taktikai és stratégiai megfontolásokból gyakran „előszobáztatja” vendégeit: a kommunista ország szándékairól sokat elárul, végül is létrejön-e a Kim–Solana-találkozó.
Dél-Korea is csatlakozott ama országokhoz, amelyek felhívták a figyelmet a mind veszélyesebb iraki helyzetre. A fokozódó háborús veszély miatt Szöul felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Irakot és több közel-keleti országot. A közlemény rámutat: ha a helyzet tovább éleződik, akkor problematikus lehet a térség gyors elhagyása légi úton. A szöuli felhívásból az is kiderül, hogy Dél-Korea egyelőre nem rendeli haza diplomatáit a térségből.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség mai ülésén Mohamed el-Baradei főigazgató azt javasolja majd, hogy a Phenjan nukleáris programjának felújítása körüli válság megoldásába vonják be az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Észak-Korea már korábban jelezte, hogy az ENSZ esetleges szankcióit „hadüzenetnek” tekinti. Phenjan az Egyesült Államokkal folytatott közvetlen tárgyalásokhoz ragaszkodik, és az amerikai kongresszus által elfogadott meg nem támadási szerződésben látja a megoldást a nukleáris kérdésre a Koreai-félszigeten.