A German Marshall Fund (GMF) intézet által végzett kutatás szerint az európai Amerika-ellenesség nem abszolút jelenség, hanem olyan, amely csak összehasonlítások során körvonalazódik, és csak viszonylagos fogalomként jut kifejezésre – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung a felmérés adatait ismertetve. Emögött bizonyára az húzódik meg, hogy az európaiak kényelmetlenül érzik magukat a hidegháború vége után, egyedüli szuperhatalomként a porondon maradt Amerika társaságában. Az európaiaknak mindössze 14 százaléka vélekedik úgy, hogy Washingtonnak továbbra is ezt a szerepet kell betöltenie – az amerikaiak körében 52 százalékos ez az arány.
Az európaiak 65 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak is szuperhatalommá kellene válnia – az Egyesült Államok polgárai közül ezt csak 33 százalék vallja. A németek körében (48 százalék) viszonylag a legalacsonyabb az efféle ambíció támogatottsága, míg a franciák közül 91 százalék óhajtja a „grande nation”, azaz Franciaország ilyen keretek közötti visszatérését a hatalom és befolyás szférájába. Ugyanakkor a franciák (26 százalékos mutatóval) az európai átlagnál (18 százalék) sokkal jobban félnek a globális versengésben az Egyesült Államok által szított gazdasági konkurenciától. A franciák 73 százalékának meggyőződése, hogy Amerika gátolja a tisztességes kereskedelmet; a németek közül 60 százalék gondolkodik így. Az európaiak 70 százaléka nem kedveli az amerikaiak üzleti stílusát. Jóllehet az egész világ Amerikában látja a gazdasági növekedés húzóerejét, a megkérdezettek 70 százaléka úgy véli: az amerikaiaknak részük van abban, hogy egyre szélesebbre nyílik az olló a szegények és a gazdagok között.
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
