Elmondta: arra törekedtek, hogy az átláthatóság, a nyomon követhetőség, a vállalkozó szempontjából rugalmas kezelési lehetőség követelményei is teljesüljenek a pályázatoknál. Ugyanakkor szem előtt tartották, hogy maximálisan megfeleljenek az európai uniós követelményeknek is.
Apatini Kornélné közölte, hogy három újszerű része van a pályázati eljárásrendnek. Eszerint négy-, de maximum hathetenként tartanak bírálóbizottsági üléseket azért, hogy ne halmozódjanak fel a pályázatok. Az egyéni befolyások elkerülése végett mindegyik pályázathoz bírálati kritériumrendszer-pontozó táblát készítettek. A módszer előnye, hogy egyértelmű, könnyen kezelhető és gyors, bár – tette hozzá – a korábbi pályázatok esetén sem maga az elbírálás tartott sokáig, hanem az esetleges újabb és újabb hiánypótlás bekérése. Az előző évektől eltérően lesznek hiánypótolható és nem hiánypótolható mellékletei a pályázatoknak. A pótolható melléklet hiánypótlására is csak akkor lesz azonban lehetőség, ha a pályázó előzetesen nyilatkozott arról, miért nem tudta a szükséges iratokat csatolni.
A helyettes államtitkár elmondta: a másik újszerűsége a módszernek az, amit kritikaként fogalmaztak meg korábban a Széchenyi-terves pályázatokkal kapcsolatban, hogy nem lehetett megmondani: a program menynyire volt hatékony. Ezért most minden pályázati felhívásban megtalálhatók azok az úgynevezett indikátorok, amelyek a projekt hatékonyságának mérését teszik lehetővé.
Ugyanakkor úgy vélte: nem lesz könnyű feladat, mert ha teljesíti is az adatszolgáltatási kötelezettségét a vállalkozás, nem biztos, hogy valós információkat szolgáltat. Apatininé azt reméli: az a szankció, hogy ilyen esetben a pénzt vissza kell fizetni, kellő visszatartó erő.
A harmadik újdonság az – fogalmazott a helyettes államtitkár –, hogy a pályázati felhívásban és az útmutatóban is informálják a vállalkozót az elbírálás legfontosabb szempontjairól. Elmondta: ezek között nemcsak a többletfoglalkoztatást, hanem a meglévő foglalkoztatási szint megtartását is pozitív szempontként értékelik majd.
Apatini Kornélné szólt arról, hogy az összes pályázat közül kilencet a kis- és a középvállalkozásoknak hirdettek meg. Eszerint a GKM a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból a feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások; Korszerű vállalatirányítási rendszerek támogatása kis- és középvállalkozások részére; A mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességét javító üzleti tanácsadói szolgáltatások támogatása; Az EU-s követelményeknek való megfelelés szakmaspecifikus oktatással, információs eszközök készítésével, terjesztésével történő támogatása; A mikro-, kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységét javító támogatás; A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti hálózatépítés támogatása; Minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása a mikro-, kis- és középvállalkozások részére; A mikro- és kisvállalkozások interneten való megjelenésének támogatása; valamint A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő kamattámogatás témájában írtak ki pályázatot.
Apatini Kornélné az Európa technológiai felzárkóztatási, beruházási hitelprogramról elmondta: a Magyar Fejlesztési Bank Rt. a kormány által jóváhagyott új fejlesztési banki stratégiájának részeként a GKM-mel együttműködve dolgozta ki ezt a hitelprogramot. Ebben a magyar gazdaság európai uniós csatlakozását elősegítő, a kis- és középvállalkozások és nagyvállalkozások számára az EU belső piacán is a versenyképességet növelő, a technológiai felzárkózást támogató beruházások mögé biztosítana maximum 15 éves futamidejű, hosszú lejáratú hitel igénybevételével finanszírozási hátteret.
Hangsúlyozta: az érdemi gazdaságfejlesztő hatásért a következő két évben 120-150 milliárd forintos, legfeljebb tizenöt éves lejáratú hitelforrás biztosítását teszik lehetővé. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program részeként a hitelprogramon belül 40 milliárd forint közvetlenül a mikro-, a kis- és a középvállalkozások beruházásait támogatná, kamattámogatás mellett a 10– 150 millió forintos egyedi hitelnyújtással a beruházások maximum 75 százalékos hitelfinanszírozásával.
A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a mezőgazdaság versenyképességét javító fejlesztések finanszírozása a hitelprogramon kívül, elkülönült konstrukciókban történik. A kereskedelmi bankokkal partnerségi együttműködésben vezetnék be, olyan konstrukciós megoldásokkal, amelyek módot adnának arra, hogy a vállalkozások igényeihez igazodóan a hosszú lejáratú források kiegészüljenek rövid és középlejáratú további hitelnyújtásokkal. Így a százhúsz-százötven milliárd forintos hitelprogram további, harminc-ötven milliárd forintos kereskedelmi banki rövid és középlejáratú hitellel bővülhetne.
Végezetül közölte: ma már minden, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt pályázati felhívás, útmutató és pályázati adatlap megtalálható a tárca honlapján (www.gkm.hu), ezenkívül üzemel már a pályázatokról információt szolgáltató kék szám is (06-40/630-530).
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
