Irak mégis enged

Iraki bejelentés szerint Bagdad ma megkezdi az ENSZ ellenőrei által kifogásolt rakétáinak a megsemmisítését. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter mindeközben úgy nyilatkozott: a rakéták esetleges megsemmisítése nem az együttműködés jele, Bagdad csak a nyomásnak engedett.

Irak vezetői levélben közölték az ENSZ-szel, hogy szombaton megkezdik az asz-Szamúd–2 rakéták megsemmisítését. Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek főnöke korábban jelezte: a nevezett típus hatótávolsága meghaladja az Irak számára engedélyezett 150 kilométert, és március elsejéig fel kell számolnia őket. A bagdadi levél mindazonáltal igazságtalannak minősíti Blix követelését. Mint egy nevének elhallgatását kérő iraki tisztviselő kijelentette, a rakéták felszámolásának időpontja bizonyos politikai célokkal áll összefüggésben. Emellett Blix nem vette figyelembe a nevezett rakétával kapcsolatos tudományos és műszaki tényeket.
Mindazonáltal Hans Blix tegnap a valódi leszerelés nagyon fontos elemének nevezte a rakéták megsemmisítését. Tony Blair brit miniszterelnök lekicsinylően szólt a rakéták megsemmisítésére vonatkozó iraki bejelentésről. José María Aznar spanyol kormányfővel tartott madridi találkozója után kijelentette: Irak katonai nyomás nélkül soha nem tett semmilyen engedményt, nyilvánvalóan nincs benne őszinte hajlandóság a nemzetközi közösséggel való együttműködésre.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter első reakciójában azonban úgy vélte: az asz-Szamúd–2 rakéták esetleges megsemmisítése nem az együttműködés jele, Bagdad csak a nyomásnak engedett. – Az irakiak semmit sem hajlandóak megtenni maguktól, de amikor növekszik a rájuk nehezedő nyomás, akkor azt mondják, na jó, valami keveset azért mégiscsak teszünk. Én nem látok semmiféle változást az irakiak magatartásában. Pontosan ez folyik immáron tíz éve. Csak ha valamilyen gonddal kell szembenézniük az ENSZ-ben, akkor dobják be az utolsó pillanatban a törölközőt – tette hozzá.

Rumsfeldhez hasonlóan nyilatkozott George W. Bush is, aki egy interjúban úgy fogalmazott: ha Szaddám Huszeinnek valaha is szándékában állt volna leszerelni tiltott fegyvereit, akkor már megtette volna. – Most majd mi lefegyverezzük! – közölte az elnök. (Bush beiktatása óta egyébként első ízben 50 százalék alá csökkent azok aránya, akik az elnököt 2004-ben újraválasztanák – igaz, a bizalomvesztést a gazdaság állapotával és nem a háborús készülődéssel magyarázzák.)
A Fehér Ház szóvivője sem tulajdonított egyébként különösebb jelentőséget annak, hogy Bagdad vállalta az asz-Szamúd–2 rakéták megsemmisítését. Ari Fleischer megismételte, hogy az Egyesült Államok az összes iraki tömegpusztító fegyver teljes és maradéktalan leszerelését követeli, beleérte a biológiai és vegyi fegyvereket is.
Közben a német szociáldemokrata párt egyik biztonságpolitikai szakértője úgy vélekedett, hogy az Irak ellen indítandó háború két hét múlva kezdődhet. Reinhold Robbe, a képviselőház védelmi bizottságának elnöke szerint a katonai akció kezdésével március közepén kell számolni. Washingtoni megbeszélései alapján Robbe úgy ítélte meg, hogy a katonai akció elkerülésének esélye „rendkívül csekély”. Attól is tartani lehet, hogy az Egyesült Államok ENSZ-felhatalmazás nélkül is háborúba vonul, azaz akkor is, ha az ENSZ BT elé terjesztett amerikai–brit–spanyol határozattervezet ügyében nem születik Washington számára kedvező döntés. A Los Angeles Times azonban tudni véli, hogy az Egyesült Államok a háttérben zajló egyeztetések eredményeként már nyolc vokssal számolhat a határozattervezet elfogadásához szükséges kilencből a BT-ben.
Közben a német külügyminiszter kijelentette, hogy az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzései kezdenek eredményeket hozni, ezért semmi nem indokolja, hogy éppen most szüntessék be őket. Igor Ivanov orosz külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy nincs szükség Irakkal kapcsolatban az ENSZ BT újabb határozatára. Az orosz diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy Moszkva, ha szükség lesz erre, élni fog vétójogával az ENSZ BT-ben a világbéke megóvása érdekében.