Írország önerőből érte el sikereit

Magyarország sorskérdései a három évtizeddel ezelőtti írországi kihívásokra emlékeztetnek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Johnny Brady, az ír parlament mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának elnöke. Az öttagú delegáció élén hazánkban tartózkodó ír politikus úgy véli, hogy országaink között több a párhuzam, mint gondolnánk.
Johnny Brady szerint Magyarország hasonló gondokkal küzd, mint 1972-es uniós csatlakozása előtt az Ír Köztársaság. A „zöld sziget” sikertörténete azonban nemcsak a közösség érdeme – legalább ugyanilyen fontos, hogy az írek alapvető változtatásokat hajtottak végre, például fejlesztették iskolahálózatukat. Arra a felvetésre, hogy Magyarország a jelenleginél nagyobb uniós mezőgazdasági támogatásra számított, az ír vendég megjegyezte, hogy a csatlakozás után is tárgyalni kell az esetleges módosításokról, kedvezőbb feltételek megteremtéséről.
– Mi elsősorban azt tartjuk szem előtt, hogy az ír gazdák a megfelelő mértékben részesüljenek az uniós kompenzációból – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánknak nem szabad hosszú távú következtetésekre jutnia egyes árucikkek exportálási nehézségeivel kapcsolatban – könnyen meglehet, hogy a világgazdasági helyzet változásai kedvezően hatnak a magyar kivitelre, az árucikkeink iránti keresletre is.
Az Európai Unió írországi támogatottságáról szólva Johnny Brady hangsúlyozta, hogy a nizzai szerződésről szóló népszavazás két fordulója között alapvetően megváltozott az írek szemléletmódja. Kiderült, hogy az emberek támogató és elutasító szándéka korántsem jelentette azt, hogy az álláspontok kibékíthetetlenek lennének. Az Ír Köztársaság egykoron az unió legkisebb súlyú államának számított, de mai pozícióját tekintve a meghatározó országok sorába lépett.
– Ugyanezt kívánom Magyarországnak és a csatlakozásra váró többi országnak, biztos vagyok abban, hogy hozzánk hasonlóan sikerrel veszik az akadályokat – mondta a bizottsági elnök.