Minden tizenötödik óvodásnak saját mobiltelefonja van + videó

Megdöbbentő kutatást közöltek a gyermekek digitális eszközhasználatáról, kiderült, hogy az óvodás gyerekek hét százalékának már saját mobiltelefonja van. A korai és túlzott digitális eszközhasználatnak azonban súlyos ára van, a szakemberek szerint többéves lemaradásban van az ilyen kisgyermekek beszédfejlődése, az óvodások egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, a szándékait, és nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei sem.

Súlyos ára van a korai és túlzott digitális eszközhasználatnak. Fotó: Pexels

A fiatalok mentális egészsége is komoly veszélyben van

A kutatás arra is rámutat, a gyermekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre nő: a 9–16 évesek képernyőideje hétköznaponként átlagosan két óra, hétvégén 3,5 óra, míg a 15–16 évesek esetében ez már a napi négy órát is meghaladja. A közösségimédia-jelenlét is egyre fiatalabb korban kezdődik, a gyermekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamelyik közösségimédia-platformra, amelyek közül legalább egy felületen 15 éves korban már az összes kiskorú rendelkezik regisztrációval.

Pöltl Ákos szerint fontos, hogy a szülők belássák, miért fontos szabályozni a gyerekek okostelefon- és közösségimédia-használatát. A családbiztonsági szakértő úgy véli,

a szülők egy része még mindig nincs tisztában azzal, hogy milyen valós veszélyeknek van kitéve a gyermeke az okoseszközök és a közösségi média által, pedig a valódi változás egyik alapvetése, ha a szülők felismerik a felelősségüket, és cselekednek.

– Tudomásul kell venni, a gyerekek mentális egészsége a tét – húzta alá, majd felidézte, az elmúlt években megszámlálhatatlan kutatás kereste azokra a kérdésekre a választ, mitől nőtt meg a Z generációban a depresszió mértéke, az önsértés és az öngyilkosságok száma, miért romlott az értelmi és érzelmi intelligenciája a fiatal generációknak.

Ma már tudjuk, hogy a felsorolt problémákért legnagyobb mértékben az okoseszközök tehetők felelőssé, vagyis az eszközök általi lehetőségek: a személyes képernyő és a közösségi média hatása

– mutatott rá.

Magyarország úttörő a digitális gyermekvédelem terén

A kormány 2024-ben bevezette az okoseszközök iskolai korlátozását, azóta pedig újabb lépést tettek a gyermekek mentális egészsége érdekében: a parlament előtt van a digitális gyermekvédelmi törvénytervezet, amelynek célja, hogy megfékezzék a kisgyermekek körében tapasztalt digitális függőséget és a túlzott képernyőhasználat miatti visszafordíthatatlan károkozást.

A törvénytervezet kimondja: hatéves kor alatt fel kell hívni a figyelmet a digitális eszközök káros, a tudomány által is bebizonyított veszélyeire. Ez azt jelenti, hogy a digitális eszközökre, mint az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a tévéberendezések, a játékkonzolok, a VR-headsetek és az okosórák értékesítése során, a forgalmazó köteles a „hatéves korig a használata nem ajánlott!” szöveget jól látható helyen közzétenni.

Az NMHH kutatása egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet, a különféle digitális szolgáltatások közül ma már a mesterséges intelligencia is nagymértékben jelen van a gyermekek életében: 72 százalékuk hallott már a MI-ről, és minden második középiskolás használt már valamilyen mesterségesintelligencia-szolgáltatást. Kiderült az is, hogy a gyermekek pozitívabban vélekednek a MI használatáról, mint a szüleik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)