Minden tizenötödik óvodásnak saját mobiltelefonja van + videó

Megdöbbentő kutatást közöltek a gyermekek digitális eszközhasználatáról, kiderült, hogy az óvodás gyerekek hét százalékának már saját mobiltelefonja van. A korai és túlzott digitális eszközhasználatnak azonban súlyos ára van, a szakemberek szerint többéves lemaradásban van az ilyen kisgyermekek beszédfejlődése, az óvodások egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, a szándékait, és nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei sem.

Vannak olyan óvodások, akiknek már saját mobiltelefonjuk van – hívta fel a figyelmet Varga Árpád, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiaműveltségi osztályvezetője. 

Minden tizenötödik óvodásnak saját mobiltelefonja van. Forrás: Pexels

Már az iskolába lépésük előtt saját mobiljuk van a gyerekeknek

Az NMHH felidézte, még 2017-ben indították el a kétezer gyermek éskétezer szülő bevonásával készült, nagymintás, országosan reprezentatív, lekérdezés módszerén alapuló kutatássorozatot, hogy felmérjék a 7–16 éves magyar gyermekek médiahasználati szokásait és a szüleik ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjét, digitális nevelési stratégiáit. Az első adatfelvétel 2017-ben, a második 2020-ban, a harmadik pedig 2024 végén, 2025 elején volt. 

A legfrissebb felmérésből kiderül, hogy a gyermekek évről évre egyre korábban lépnek be a digitális világba. Átlagosan kilencévesen kapják meg az első telefonjukat, és majdnem minden harmadik gyermek szinte az iskolatáskával együtt kézhez veheti az első mobilt. Érzékelhető a saját eszköz megjelenése az óvodás korosztályban is: 

a megkérdezett gyermekek hét százaléka már négy–hat évesen mobilhasználó. A hét–nyolc évesek majdnem egyharmadának, a kilenc–tíz évesek megközelítőleg kétharmadának van saját telefonja, ez az arány a 11–12 évesek körében pedig már meghaladja a nyolcvan százalékot is.

Többéves lemaradásban van az óvodások beszédfejlődése

A korai és túlzott digitális eszközhasználatnak azonban súlyos ára van:

az óvodáskorú kisgyermekek túlzott képernyőhasználata miatt akár többévnyi különbség is lehet az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között.

Gasparicsné Kovács Erzsébet, a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója megjegyezte, egyre gyakrabban találkoznak a pedagógusok olyan gyerekekkel, akik nem tudják megfelelően kifejezni gondolataikat, hiányos a szókincsük, az új kifejezéseket pedig nehezen tudják befogadni.

– A pedagógusok tapasztalatai és a kutatások is azt mutatják, hogy az óvodába, majd iskolába lépő gyerekek igen nagy részénél fedezhetünk fel olyan zavarokat, amelyek a kommunikációjukon, a beszédükön és a beszéd megértésén is nyomot hagynak – jelezte a szakember, aki szerint

ezek a problémák komoly hatással lehetnek az iskolai előrehaladásra, hiszen az írás és az olvasás elsajátításának alapja a megfelelő beszédészlelés és beszédprodukció.

A nemzetközi kutatások azt jelzik, hogy világszerte növekszik a beszédfejlődési zavarok előfordulása, amelyek messze túlmutatnak a logopédiai zavarokon. – Az óvodapedagógusok többek között azt tapasztalják, hogy a gyerekek egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, szándékait, nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei. Gyakran találkozunk az óvodában és az iskolában azzal, hogy hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják. Sokszor észrevesszük, hogy a versek, mesék új szavait nem tudják szócsaládhoz kötni, ami arra vezethető vissza, hogy nem elég fejlett a nyelvi asszociációs képességük – mutatott rá Gasparicsné Kovács Erzsébet, majd azzal folytatta:

Az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között akár többévnyi különbség is lehet, ez pedig komoly kihívás elé állítja az óvodapedagógusokat és a tanítókat.

A túlzott képernyőhasználat miatt megjelent az úgynevezett digitális autizmus is. – A túlzó képernyőhasználat nemcsak a figyelmi, a beszéd- vagy az alvási és evési problémák gyakoribb jelentkezésével lehet összefüggésben, hanem előidézheti az autizmus bizonyos tüneteihez hasonló tünetek megjelenését, amit „virtuális autizmusnak” neveztek el, ám igazából nincs köze az autizmushoz – hívta fel a figyelmet Kereki Judit, aki kiemelte, ezeknél a gyerekeknél megfigyelhető a kevesebb szemkontaktus, az arcjátékuk, a mimikájuk kevésbé kifejező, nehéz őket bevonni a játékba és a figyelmüket megszerezni. 

A tüneteket felerősíti, ha a szülő maga is folyamatosan az okostelefonját nézi, mivel ritkábbak a közös figyelmi helyzetek, csorbát szenved az érzelmi odafordulás, a verbális és a nonverbális interakció. 

A szakember leszögezte, a túlzott képernyőidő, az okostelefon, a tablet, a televízió mérték és kontroll nélküli jelenléte visszafordíthatatlan károkat okoz a gyermekek idegrendszerében. – A szülőé a felelősség, hogy mennyi teret enged a digitális eszközök használatának. Ha ezt megfelelően szabályozza, akkor gyermekét is tudatos eszközhasználatra szoktatja – jelentette ki.

Súlyos ára van a korai és túlzott digitális eszközhasználatnak. Fotó: Pexels

A fiatalok mentális egészsége is komoly veszélyben van

A kutatás arra is rámutat, a gyermekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre nő: a 9–16 évesek képernyőideje hétköznaponként átlagosan két óra, hétvégén 3,5 óra, míg a 15–16 évesek esetében ez már a napi négy órát is meghaladja. A közösségimédia-jelenlét is egyre fiatalabb korban kezdődik, a gyermekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamelyik közösségimédia-platformra, amelyek közül legalább egy felületen 15 éves korban már az összes kiskorú rendelkezik regisztrációval.

Pöltl Ákos szerint fontos, hogy a szülők belássák, miért fontos szabályozni a gyerekek okostelefon- és közösségimédia-használatát. A családbiztonsági szakértő úgy véli,

a szülők egy része még mindig nincs tisztában azzal, hogy milyen valós veszélyeknek van kitéve a gyermeke az okoseszközök és a közösségi média által, pedig a valódi változás egyik alapvetése, ha a szülők felismerik a felelősségüket, és cselekednek.

– Tudomásul kell venni, a gyerekek mentális egészsége a tét – húzta alá, majd felidézte, az elmúlt években megszámlálhatatlan kutatás kereste azokra a kérdésekre a választ, mitől nőtt meg a Z generációban a depresszió mértéke, az önsértés és az öngyilkosságok száma, miért romlott az értelmi és érzelmi intelligenciája a fiatal generációknak.

Ma már tudjuk, hogy a felsorolt problémákért legnagyobb mértékben az okoseszközök tehetők felelőssé, vagyis az eszközök általi lehetőségek: a személyes képernyő és a közösségi média hatása

– mutatott rá.

Magyarország úttörő a digitális gyermekvédelem terén

A kormány 2024-ben bevezette az okoseszközök iskolai korlátozását, azóta pedig újabb lépést tettek a gyermekek mentális egészsége érdekében: a parlament előtt van a digitális gyermekvédelmi törvénytervezet, amelynek célja, hogy megfékezzék a kisgyermekek körében tapasztalt digitális függőséget és a túlzott képernyőhasználat miatti visszafordíthatatlan károkozást.

A törvénytervezet kimondja: hatéves kor alatt fel kell hívni a figyelmet a digitális eszközök káros, a tudomány által is bebizonyított veszélyeire. Ez azt jelenti, hogy a digitális eszközökre, mint az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a tévéberendezések, a játékkonzolok, a VR-headsetek és az okosórák értékesítése során, a forgalmazó köteles a „hatéves korig a használata nem ajánlott!” szöveget jól látható helyen közzétenni.

Az NMHH kutatása egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet, a különféle digitális szolgáltatások közül ma már a mesterséges intelligencia is nagymértékben jelen van a gyermekek életében: 72 százalékuk hallott már a MI-ről, és minden második középiskolás használt már valamilyen mesterségesintelligencia-szolgáltatást. Kiderült az is, hogy a gyermekek pozitívabban vélekednek a MI használatáról, mint a szüleik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)