Akár többévnyi különbség is lehet az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között – hívta fel a figyelmet Gasparicsné Kovács Erzsébet. A pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója megjegyezte, egyre gyakrabban találkoznak a pedagógusok olyan gyerekekkel, akik nem tudják megfelelően kifejezni gondolataikat, hiányos a szókincsük, az új kifejezéseket pedig nehezen tudják befogadni.
– A pedagógusok tapasztalatai és a kutatások is azt mutatják, hogy az óvodába, majd iskolába lépő gyerekek igen nagy részénél fedezhetünk fel olyan zavarokat, amelyek a kommunikációjukon, a beszédükön és a beszéd megértésén is nyomot hagynak – jelezte a szakember, aki szerint
ezek a problémák komoly hatással lehetnek az iskolai előrehaladásra, hiszen az írás és az olvasás elsajátításának alapja a megfelelő beszédészlelés és beszédprodukció.
Világszerte megjelent a probléma
A nemzetközi kutatások valóban azt jelzik, hogy világszerte növekszik a beszédfejlődési zavarok előfordulása, amelyek messze túlmutatnak a logopédiai zavarokon.
– Az óvodapedagógusok többek között azt tapasztalják, hogy a gyerekek egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, szándékait, nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei. Gyakran találkozunk az óvodában és az iskolában azzal, hogy hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják. Sokszor észrevesszük, hogy a versek, mesék új szavait nem tudják szócsaládhoz kötni, ami arra vezethető vissza, hogy nem elég fejlett a nyelvi asszociációs képességük – mutatott rá Gasparicsné Kovács Erzsébet, majd azzal folytatta:
az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között akár többévnyi különbség is lehet, ez pedig komoly kihívás elé állítja az óvodapedagógusokat és a tanítókat.
Elmaradnak a családi beszélgetések az asztalnál
Noha a probléma mögött különféle okok állnak, a beszédfejlődés legfőbb motorja az otthoni beszélgetés, meseolvasás, mondókázás, vagyis nem mindegy, hogyan telik a közösen töltött idő. – A genetikai tényezők mellett már a születéstől kezdve óriási jelentősége van annak, milyen kommunikáció zajlik a családban, valóban meghatározó az a minta, amit a szülők nyújtanak – magyarázta Gasparicsné Kovács Erzsébet. Példaként említ több kutatást is, amelyek rávilágítanak:
a megnövekedett képernyőidő csökkenti a családi beszélgetések gyakoriságát és hosszát.
– Az elmúlt években több nemzetközi felmérés azt mutatta, hogy a szülők naponta átlagosan fél-háromnegyed órát beszélgetnek a gyerekeikkel; egy korábbi kutatás szerint pedig naponta mindössze 5-6 percben hallgatják és osztják meg egymással gondolataikat, érzéseiket, vagyis folytatnak „valódi” beszélgetést. Egy 2025-ös tanulmány egy másik tendenciára is rámutatott: a brit családok negyede már nem beszélget vacsora közben, helyette az asztalhoz is magukkal viszik a telefonjukat. Pedig a megkérdezett gyerekek 82 százaléka vágyna arra, hogy vacsora közben elmesélhesse aznapi élményeit – fejtette ki.
Fontos a jól megválasztott mese
– A hétköznapi kommunikáció mellett óriási jelentősége van az irodalomnak is. A jól megválasztott mesék komplex módon hatnak a gyerekekre, a mondókák és a versek hangzása, a rímek, a ritmus, a dallam, az érdekes vagy éppen egybecsengő szavak, a hangok játékossága pedig megragadja a figyelmüket. Ezek a műfajok éppen ezért a bölcsődében, az óvodában és az iskolában is főszerepet kapnak – mondta az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.
