Nagy a baj, többévnyi lemaradásban van a gyerekek beszédfejlődése

A túlzott képernyőidő miatt elmaradnak a családi beszélgetések, ez pedig azt is jelenti, hogy késik a gyermekek beszédfejlődése. A szakemberek szerint a gyerekeknél világszerte megjelent ez a probléma.

2025. 07. 01. 18:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akár többévnyi különbség is lehet az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között – hívta fel a figyelmet Gasparicsné Kovács Erzsébet. A pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója megjegyezte, egyre gyakrabban találkoznak a pedagógusok olyan gyerekekkel, akik nem tudják megfelelően kifejezni gondolataikat, hiányos a szókincsük, az új kifejezéseket pedig nehezen tudják befogadni.

gyermek
A képernyők helyett más elfoglaltságot kellene keresni a gyerekek számára Forrás: Pexels

– A pedagógusok tapasztalatai és a kutatások is azt mutatják, hogy az óvodába, majd iskolába lépő gyerekek igen nagy részénél fedezhetünk fel olyan zavarokat, amelyek a kommunikációjukon, a beszédükön és a beszéd megértésén is nyomot hagynak – jelezte a szakember, aki szerint

ezek a problémák komoly hatással lehetnek az iskolai előrehaladásra, hiszen az írás és az olvasás elsajátításának alapja a megfelelő beszédészlelés és beszédprodukció.

Világszerte megjelent a probléma

A nemzetközi kutatások valóban azt jelzik, hogy világszerte növekszik a beszédfejlődési zavarok előfordulása, amelyek messze túlmutatnak a logopédiai zavarokon.

– Az óvodapedagógusok többek között azt tapasztalják, hogy a gyerekek egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, szándékait, nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei. Gyakran találkozunk az óvodában és az iskolában azzal, hogy hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják. Sokszor észrevesszük, hogy a versek, mesék új szavait nem tudják szócsaládhoz kötni, ami arra vezethető vissza, hogy nem elég fejlett a nyelvi asszociációs képességük – mutatott rá Gasparicsné Kovács Erzsébet, majd azzal folytatta:

az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között akár többévnyi különbség is lehet, ez pedig komoly kihívás elé állítja az óvodapedagógusokat és a tanítókat.

 

A beszédfejlődési zavarok messze túlmutatnak a logopédiai zavarokon Forrás: Pexels

 

Elmaradnak a családi beszélgetések az asztalnál

Noha a probléma mögött különféle okok állnak, a beszédfejlődés legfőbb motorja az otthoni beszélgetés, meseolvasás, mondókázás, vagyis nem mindegy, hogyan telik a közösen töltött idő. – A genetikai tényezők mellett már a születéstől kezdve óriási jelentősége van annak, milyen kommunikáció zajlik a családban, valóban meghatározó az a minta, amit a szülők nyújtanak – magyarázta Gasparicsné Kovács Erzsébet. Példaként említ több kutatást is, amelyek rávilágítanak:

a megnövekedett képernyőidő csökkenti a családi beszélgetések gyakoriságát és hosszát. 

– Az elmúlt években több nemzetközi felmérés azt mutatta, hogy a szülők naponta átlagosan fél-háromnegyed órát beszélgetnek a gyerekeikkel; egy korábbi kutatás szerint pedig naponta mindössze 5-6 percben hallgatják és osztják meg egymással gondolataikat, érzéseiket, vagyis folytatnak „valódi” beszélgetést. Egy 2025-ös tanulmány egy másik tendenciára is rámutatott: a brit családok negyede már nem beszélget vacsora közben, helyette az asztalhoz is magukkal viszik a telefonjukat. Pedig a megkérdezett gyerekek 82 százaléka vágyna arra, hogy vacsora közben elmesélhesse aznapi élményeit – fejtette ki.

 

Fontos a jól megválasztott mese

– A hétköznapi kommunikáció mellett óriási jelentősége van az irodalomnak is. A jól megválasztott mesék komplex módon hatnak a gyerekekre, a mondókák és a versek hangzása, a rímek, a ritmus, a dallam, az érdekes vagy éppen egybecsengő szavak, a hangok játékossága pedig megragadja a figyelmüket. Ezek a műfajok éppen ezért a bölcsődében, az óvodában és az iskolában is főszerepet kapnak  – mondta az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.

A főiskolán a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelőket, óvodapedagógusokat, tanítókat felkészítik arra is, hogyan tudják felmérni a gyerekek beszédfejlődésének ütemét, és milyen differenciált, egyénre szabott tevékenységekkel tudják hatékonyan segíteni a fejlődésüket.

– Az óvodapedagógusnak készülő hallgatóinktól például azt kértük, állítsanak össze anyanyelvi játékokból gyűjteményt, amelyben légzőgyakorlatokkal, az arcizmokat és a nyelvet erősítő, valamint a szókincs bővítését és a mondatalkotás gyakorlását célzó játékokkal is segítik a gyerekeket a tisztább artikuláció elsajátításában, illetve a változatos nyelvhasználat kialakításában, ezzel is felkészülve az iskolára – magyarázza a szakember, hozzátéve: hallgatóik így gazdag módszertani gyűjteménnyel indulhatnak el a pályán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.