Orbán Viktor új javaslatot tűzhet napirendre: jöhet a digitális gyermekvédelem

A kisgyermekeknél a túlzó képernyőhasználat nemcsak a figyelmi, a beszéd- vagy az alvási és evési problémákkal lehet összefüggésben, hanem előidézheti a „virtuális autizmust” – figyelmeztetett lapunk megkeresésére Hal Melinda, az MCC vezető kutatója.

2025. 06. 22. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Rengeteg óvodáskorú gyermek esetében probléma, hogy a kommunikáció visszamaradott  (Forrás: Pexels)
Rengeteg óvodás korú gyermek esetében probléma, hogy a kommunikáció visszamaradott  (Forrás: Pexels)

Hal Melinda figyelmeztet, a kisgyermekeknél a túlzó képernyőhasználat nemcsak a figyelmi, a beszéd- vagy az alvási és evési problémákkal lehet összefüggésben, hanem előidézheti a „virtuális autizmust”, amelynek tünetei lehetnek a:

  • kevesebb szemkontaktus,
  • a gyermek arcjátéka, mimikája kevésbé kifejező,
  • nehéz a játékba vonni, figyelmét megszerezni,
  • szociális készségei lecsökkennek, érzelmei nem különülnek el egymástól.

A kutatások azt is igazolták, hogy a tüneteket az is felerősítheti, ha a szülő maga is folyamatosan az okostelefonját nézi, ezáltal pedig ritkábbak a közös figyelmi helyzetek, az érzelmi kapcsolódás elmarad, a verbális és nonverbális interakció csorbát szenved.

A szülők jószándékú törekvése is káros, ilyen, amikor valamilyen applikáció által „képzik” az óvodáskorú gyermeket (Forrás: Pexels)

– Azt látjuk, hogy rengeteg óvodáskorú gyermek esetében probléma, hogy a kommunikáció visszamaradott, és elhatalmasodnak a magatartásproblémák, de egyre több az SNI-vel diagnosztizáltak száma, ez pedig feladja a leckét már most is: hogyan fogjuk „iskoláztatni” és a megfelelő módon fejleszteni őket? Ezek a kicsik hamarosan kiskamaszok lesznek, ám már most híján vannak a megfelelő érzelmi, szociális és kreatív képességeknek, kerülik a szemkontaktust, a beszéd- és szövegértésük elmaradott, feltételezhető, hogy a későbbiekben is folyamatos lemaradásban lesznek más gyerekekhez képest – emelte ki.

A klinikai szakpszichológus szerint fontos, hogy a digitális gyermekvédelem kérdése túlmutasson a politikai pártokon, és helyet kapjon a parlamentben, majd a gyakorlatban is, mert ha nem teszünk semmit, a mai kisgyermekek sem a hazai, sem a nemzetközi térben nem fognak tudni teljesíteni, a gazdaságunk és ezzel együtt a családjaink is veszélybe kerülnek.

– Támogatom, hogy a Mi Hazánk Mozgalom felvetésére valósuljon meg, hogy ezek a Big-tech cégek fizessenek be egy lelki egészség alapba, amelyből digitális detoxikáló kampányokat tudjuk majd finanszírozni a gyermekeinknek. Ugyanakkor magunkról se feledkezzünk meg, hiszen a gyerekek a szülői példából tanulnak leginkább, adjunk teret tehát annak, hogy a digitális eszközeinket háttérbe szorítjuk, és a személyes társas kapcsolódást választjuk. Ebben a kérdésben legyen nemzeti összefogás, különben mentális versenyképességünk csökken. Annak ellenére történik mindez, hogy a sikeres élet kulcsa az érzelmi ingelligenciában és empátiában rejlik – összegzett Hal Melinda.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.