Orbán Balázs: Vége a globalista korszaknak, kezdődik a nemzetek új kora

A Winston Marshall Show friss adásának vendége Orbán Balázs volt. A magyar miniszterelnök politikai igazgatója a műsorban arról beszélt, hogy szerinte véget ért a liberális, globalista korszak, és a nemzetek önálló stratégiáinak időszaka következik. Orbán Balázs a történelemre, a keresztény kultúra védelmére és a bevándorlás elutasítására építve magyarázta Magyarország álláspontját. A műsorban szó esett Európa migrációs válságáról, a brüsszeli intézmények szerepéről, valamint az orosz–ukrán háború értékeléséről, amelyet Orbán Balázs NATO–Oroszország közti proxykonfliktusként ír le. A beszélgetés a hatalomról, háborúról, önrendelkezésről és arról szólt, képes-e Európa visszaszerezni demokratikus legitimitását a gyorsan változó világban.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Fotó: Bús Csaba Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A Winston Marshall Show új adásában Orbán Balázs világos üzenetet fogalmazott meg: szerinte véget ért a globalista, liberális korszak, és új időszak kezdődik, amelyben a nemzetek saját útjukat keresik.

Orbán Balázs (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A Szovjetunió összeomlása után – mondta – egy olyan világ következett, ahol mindenki az amerikai modellt akarta másolni: a politikai rendszert, a gazdasági modellt, a globalizáció felfogását. Európa ekkor még magabiztos volt, az Egyesült Államok pedig vitathatatlan győztesnek számított. Ma azonban már többpólusú világot látunk: Kína, India, Oroszország, az arab térség, Törökország, Izrael és a délkelet-ázsiai nagy országok mind önálló hatalmi központok. Eközben – Orbán Balázs értelmezésében – a Nyugat, különösen Európa, elveszítette erejét és önbizalmát. 

A magyar kormány ebből azt a következtetést vonja le, hogy vége a „másolás korszakának”, minden országnak saját érdekeihez igazodó, önálló stratégiát kell kialakítania.

Orbán Balázs a magyar történelemre építve magyarázta a kormány gondolkodását. Magyarország ezer éve egyedi nyelvvel és kultúrával él a Kárpát-medencében, nagyhatalmak gyűrűjében. A magyar önkép része – fogalmazott –, hogy a nemzet a keresztény Európa védelmezője volt, évszázadokon át ütközőzónában, birodalmak szorításában. 

Trianon, a két világháborús vereség, a terület- és népességveszteség, majd a szovjet megszállás mind arra figyelmeztetnek, hogy a szuverenitás törékeny, és egy kis nemzet létezése soha nem magától értetődő. Ezért szerinte a mindenkori magyar vezetés feladata az, hogy minden jelentős hatalmi központtal kapcsolatot tartson, és úgy alakítsa a külpolitikát, hogy ne alakulhasson ki olyan nagyhatalmi kombináció, amely Magyarország rovására érvényesül.

Miért maradt Magyarország következetesen bevándorlásellenes?

A migráció kérdésében Orbán Balázs azt hangsúlyozta: Magyarország nem akar „megmenteni” más országokat, saját kulturális és társadalmi rendjét akarja megőrizni. Nyugat-Európa példáját szerinte intő jelnek kell tekinteni: az elmúlt évtizedek tömeges bevándorlása párhuzamos társadalmakat, növekvő társadalmi feszültségeket, biztonsági kockázatokat hozott, miközben a várt gazdasági haszon nem igazolódott be. 

Úgy látja, a nyugati elit sokszor a választók megkérdezése nélkül hozott döntéseket, a tömegek pedig ma már úgy érzik, hogy elárulták őket. 

Magyarország ezért maradt következetesen bevándorlásellenes, és ezért tartja létfontosságúnak a határvédelem fenntartását.

Orbán Balázs szerint míg Nyugaton arról vitatkoznak, hogyan integráljanak vagy hogyan „vigyenek ki” már megtelepedett tömegeket, Magyarország feladata egyszerűbb: nem beengedni és megőrizni a belső stabilitást.

Nyugat-Európa hibái: párhuzamos társadalmak és növekvő feszültségek

Az Európai Unióval kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az európai együttműködéshez, az egységes piachoz, és magát is Európa részének tekinti. Ugyanakkor elutasítja, hogy a brüsszeli intézmények – értelmezése szerint – ideologikus alapon, pénzügyi és jogi eszközökkel rákényszerítsék akaratukat a nemzetállamokra. 

A kormány célja szerinte nem az unióból való kilépés, hanem az uniós politikai irány megváltoztatása, a „brüsszeli elit” lecserélése olyan vezetésre, amely nagyobb tiszteletet tanúsít a tagállami szuverenitás iránt. 

Orbán Balázs szerint ebben ma már több közép- és nyugat-európai szuverenista erő is partner, amelyek saját országukban is a brüsszeli irányvonallal szemben határozzák meg magukat.

Békepárti álláspont

Az orosz–ukrán háborúról a politikus úgy fogalmazott: a konfliktus mindkét fél számára elhúzódó küzdelemmé vált, és egyik oldal sem mutat valódi készséget a kompromisszumra, mert mindkettő abban bízik, hogy az idő neki dolgozik. 

A Nyugat eredeti céljai – Oroszország gyors meggyengítése, akár rendszerváltás kikényszerítése – szerinte nem valósultak meg. 

Úgy látja, Ukrajna területet veszített, gazdasága súlyosan sérült, és „a háborút már elveszítette”, még ha a harcok folytatódnak is. Saját értelmezésében a valódi győzelem ma már nem katonai értelemben, hanem a békemegállapodás elérésében mérhető: abban, hogy megszűnik a vérontás. Ezt szerinte csak tárgyalás hozhatja el, amelyben kulcsszerepe az Egyesült Államoknak van, míg több európai ország politikája inkább a konfliktus eszkalációja felé mutat. 

Magyarország – fogalmazott – nem oroszpárti és nem ukránpárti, hanem saját nemzeti érdekei mentén békepárti, mert Közép-Európa biztonsága és gazdasági jövője a háború befejezésétől függ.

Borítókép: Orbán Balázs (Fotó: MTI)