Csak a véletlen műve, hogy az Irak ellen tervezett hadműveletek kapcsán merült fel az amerikai és NATO-infrastruktúra keleti bővítése, hiszen a szövetség kiterjesztésével ez természetes folyamatnak tekinthető. Mindazonáltal többről van szó, mint arról, hogy a szövetséges csapatok ideiglenes fogadására és forgalmára alkalmas repülőtereket, útvonalakat és kikötőket építenének ki. A Pentagonban már évek óta vizsgálják, hogy a jelenleg Nyugat-Európában állomásozó amerikai egységeket nem lenne-e célszerűbb a jövőben keletebbre, az új szövetséges országok területére áthelyezni. A térségünkben lezajlott nagyszabású gyakorlatok alapján ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az itteni lakosság jóval toleránsabb az amerikai jelenlét iránt, mint Németországban, ahol például a nagy zajjal járó kiképzési tevékenységek és alacsony repülések egyre inkább visszaszorulnak. Objektív tényezők is az állandó bázisok áthelyezése mellett szólnak: Kelet-Közép-Európában kisebb a népsűrűség, de jóval alacsonyabbak az árak is, következésképp az amerikai alakulatok itteni fenntartása olcsóbb lenne, mint most nyugaton.
A legnagyobb várakozással Lengyelországban várják az amerikai katonák huzamosabb idejű vagy állandósult jelenlétét. Több híradásban szerepelt, hogy a helyi önkormányzatok szívesen látnának a tíz éve megüresedett szovjet vagy a helyi haderőreform miatt elhagyott lengyel laktanyákban és repülőtereken amerikaiakat, akik fellendítenék a helyi gazdaságot. Hasonló a helyzet Romániában és Bulgáriában, mert stratégiai elhelyezkedésük miatt esélyesebbek arra, hogy permanens amerikai bázisoknak adjanak teret az elkövetkező időszakban. A Fekete-tenger partjáról könnyen elérhető a Közel-Kelet, a Kaukázus, a Kaszpi-tenger és Közép-Ázsia, vagyis azok a térségek, ahol az energiahordozók ellenőrzéséért és a feltörekvő iszlám mozgalmak miatt potenciális konfliktusok törhetnek ki, amerikai részvétellel.
Orbán Viktor: Nem vagyunk cukorból! + videó
