Kiadott adótitkok

A Medgyessy-kormány hatalomra kerülését követően az APEH teljes adatbázisa illetéktelen kezekbe került. A Magyar Nemzet értesülései szerint a több millió magyar állampolgár és a több százezer gazdasági vállalkozás teljes adatállományát törvénysértő módon kijuttatták az adóhivatalból. Az sem zárható ki, hogy az adatok külföldi gazdasági vagy egyéb hírszerző szervezetekhez kerülhettek.

n Munkatársainktól
Birtokunkba került információk szerint a pénzügyminiszter utasítására még tavaly nyáron az APEH teljes adatbázisát adathordozókra mentették ki, és elszállították az adóhivatalból. Az így kijuttatott adatok kezeléséhez és értelmezéséhez szükséges szoftverekhez később, az úgynevezett hosszú bájtok éjszakájának vizsgálata során juthattak hozzá azok a megbízók, akik a vizsgálatokat a háttérből irányították. Mint ismeretes, az APEH az informatikai piacon egy korábban ismeretlen céget, egy hárommillió forintos törzstőkéjű kft.-t kért fel az adóhatóság számítógépes rendszerének felülvizsgálatára. A külső cégként felkért, Hunaudit Kft. nevű családi vállalkozás a rendszer működésével és felépítésével kapcsolatos minden adathoz hozzáfért, amely az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény rendelkezései szerint államtitoknak minősül.

Az APEH elnöke, Király László György egy tavaly november 6-i sajtótájékoztatóján elmondta: a vizsgálatot végző Hunaudit Kft. nevében eljáró személyek nemzetbiztonsági átvilágításon nem estek át, pusztán titoktartási nyilatkozatot tettek a birtokukba került adó- és államtitkok megőrzésére. Másnap az elnök a Nap-keltében kérdésre válaszolva azonban módosította nyilatkozatát. Eszerint a Hunaudit Kft. egyszerűen az APEH-hel aláírt szerződésében vállalt kötelezettséget az adó- és államtitkok megtartására.
Független jogi szakértőnk szerint a fenti nyilatkozatok alapján megállapítható: egyértelműen megsértették az államtitokról és a szolgálati titokról, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényeket. Ezek előírásai szerint a vizsgálatot végző személyeknek nemzetbiztonsági átvilágításon kellett volna átesniük. Információink szerint az APEH legfontosabb informatikai központjának igazgatóját, Kertész Józsefet épp a vizsgálatok közepette küldték szabadságra.
Futó Iván informatikai elnökhelyettes nem válaszolt kérdéseinkre, mondván, hogy erre csakis az APEH elnöke illetékes. Az APEH sajtóosztályának írásban szintén eljuttattuk kérdéseinket, amelynek munkatársai Király László György elnökkel egyetemben másnapra ígértek az ügyben tájékoztatást.
Kalmár István, az APEH volt informatikai elnökhelyettese kérdésünkre elmondta: az ismertetett adatmentés és adatmásolás az adóhatóság informatikai rendszerében nem indokolható, az ő működése alatt ilyen nem fordult elő. A rendszernek létezik normál adatmentési mechanizmusa, amely kielégíti az adatok megőrzésének biztonsági követelményeit. Önmagában értelmetlen az adatok kimentése és az egy helyre történő összegyűjtése, kezelésükhöz ugyanis szükséges az azokat működtető szoftverek birtoklása is. – Megdöbbentőnek tartom, hogy az APEH informatikai rendszeréhez bármilyen indokkal is külső vállalkozók juthattak és juthatnak hozzá. A mi időszakunkban az egyik legfontosabb feladatomnak azt tekintettem, hogy megszüntessem külső vállalkozások bevonását az informatikai rendszer fejlesztésébe. Ezzel kizártuk, hogy illetéktelen személyek hozzáférjenek a rendszer struktúrájához és az adatokhoz. Ez nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági szempontból egyik elengedhetetlen követelménye volt az új informatikai rendszer kialakítása során. Amikor például diszkes alrendszereket vásároltunk, amelyeket normál esetben kívülről, távdiagnosztikai szofverekkel javít a szállító, akkor sem engedtük meg számára az adatok védelme érdekében e módszerek használatát, pedig itt csak tesztadatokhoz férhettek volna hozzá. Amennyiben a rendszer felépítésére és a rendszer elemeire vonatkozó információk kikerültek, úgy elengedhetetlen az APEH teljes informatikai rendszerének újrastrukturálása, ami hosszú hónapokig tart és milliárdokat kell majd ráfordítani.
Milyen kockázatokat jelenthet az, ha az adóhivatal teljes adatállománya illetéktelen személyek kezébe kerül? – kérdeztük meg Demeter Ervint, az Orbán-kormány nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterét. – Ha ez megtörtént, a nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kockázatok felbecsülhetetlenek – válaszolta. – Az adózó állampolgárok, a gazdaság szereplői, de az egész ország kiszolgáltatottá válhat ismeretlen szándékú csoportoknak.
Egyes jogi szakértők szerint amennyiben bebizonyosodik az adóhatóságtól származó információk illetékteleneknek történő átadása, akkor ez nem csupán az adó- és államtitoksértés gyanúját veti fel, hanem ennél súlyosabb, államellenes bűncselekményeket is kimeríthet. Szóba jöhet a hazaárulás, illetőleg a kémkedés bűncselekményének elkövetése is, amelyeknek büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedhet.