Lendít a gazdaságon az unió

Az uniós csatlakozás pozitív hatásai messze meghaladják az esetenként várható hátrányokat – írja egy tegnap bemutatott tanulmány. Kiderül: a csatlakozás jóval több gazdasági előnnyel jár, mint az ország esetleges kimaradása a bővítésből.

Kézzelfogható gazdasági előnyökkel jár, ha Magyarország a jövő év tavaszán az Európai Unió tagja lesz – derül ki egy tegnap bemutatott, a csatlakozás középtávú hatásait vizsgáló tanulmányból.
A dokumentum a várható gazdasági folyamatokat a csatlakozás lehetőségének és az átmeneti kimaradás eshetőségének tükrében vizsgálja. (Kitér a tanulmány a végleges kimaradás lehetőségére is, ám ez a verzió olyan nyilvánvaló gazdasági-társadalmi károkat okozna, amelyek részletes taglalására nincs szükség.) A számítások arról tanúskodnak, hogy az EU-belépés nyomán a gazdasági növekedés 2003 és 2006 között évente átlagosan 0,8 százalékkal gyorsabb lehet, mint az átmeneti kimaradás esetén.
A GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. munkatársai által készített tanulmány szerint a beruházások évente több mint kilenc százalékkal emelkedhetnek belépés esetén, míg a kimaradás csak 4-5 százalékos bővülést tenne lehetővé. A különbség – ennek az eredménynek az alapján – évi 200 milliárd forintos beruházási többletet jelent. Belépés esetén – áll a tanulmányban – a 2003 és 2006 közötti időszak átlagos inflációja 4,2 százalék körül várható, ám egy esetleges kimaradás nyomán két százalékponttal nagyobb drágulással is számolni lehet.
Az EU-tagság 2004 és 2006 között összesen 1,4 milliárd euró forráshoz juttatja hazánkat. Emellett – az erősödő bizalom hatására – növekedhet a külföldi tőke beáramlása; a kutatók számításai szerint a nettó működőtőke-beáramlás elérheti az évi 1,5–2 milliárd eurót.
Az uniós csatlakozás legnagyobb nyertesévé várhatóan az építőipar, az építőanyag-ipar, illetve az ingatlanpiac válik.
A magyar agrárgazdaság a tagság révén az eddiginél sokkal gyorsabban, évi 3–5 százalékkal fejlődhet. Az EU-csatlakozás ugyanakkor kezdetben nem eredményez sokkal több támogatást, ennek eloszlása azonban jóval koncentráltabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a termelők nagyjából tíz százaléka részesül majd támogatásban.
Az EU-ba történő belépés eltérő mértékben érinti az egyes foglalkoztatotti csoportokat. Az exportorientált, magas hozzáadott értéket produkáló ágazatokban nő a kereslet az iskolázott, magasan képzett munkaerő iránt. Az alacsony hozzáadott értéket termelő exportágazatokban viszont a jelenlegi foglalkoztatás is veszélybe kerülhet a növekvő bérköltségek miatt – állapítja meg a tanulmány. A kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak nehezebb helyzetbe kerülhetnek, mert itt élénkül a verseny, s a kisebb cégek általában alultőkésítettek és kevésbé versenyképesek – áll a tanulmányban.