Márciustól épülnek tovább az autópályák

Az M3-as, M7-es autópályák továbbépítésében, illetve az M70-es autóút kivitelezésében érdekelt fővállalkozóknak március 1-jén kell átvenniük a munkaterületeket a beruházó Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-től. Miközben a miniszterelnök és közlekedési minisztere 1100 milliárdos autópályatervekkel ismerteti meg a közvéleményt, állami pénzből az idén egyetlen fillér sem jut az új sztrádák építésére: a vállalkozók az NA Rt.-től tavaly kapott előlegre, saját forrásaikra, illetve bankhitelekre támaszkodhatnak 2003-ban.

Március 1-jétől épül tovább a tervek szerint az M3, M7-es autópálya, valamint az M70-es autóút azoknak a fővállalkozó cégeknek a vezetésével, akik az NA Rt. tenderén tavaly decemberben elnyerték a megbízásokat. A beruházótól a szerződés szerint ekkor kell ugyanis átvenni a munkaterületet. Mint arról korábban beszámoltunk, az M7-es autópálya Balatonszárszó–Ordacsehi közötti húsz kilométer hosszú szakaszát a Hídépítő Rt.–Betonút Rt. konzorcium építi 65,15 milliárd forintért, az M3-as tizenhárom kilométeres új szakaszát az Egút Rt.–Debmút Rt. konzorcium 18,05 milliárdért, míg a Strabag Építő Kft. az M7-es Becsehely–Letenye és az M70-es Letenye–Tornyiszentmiklós szakaszokra kapott megbízást: az összességében 27 kilométer hosszú útszakasz 44,77 milliárd forintba kerül a szerződés szerint.
A fővállalkozók előlegként a szerződésben foglalt költségek húsz százalékát kapták meg tavaly decemberben az NA Rt.-től, így részint ebből a pénzből, részint saját erejükből, illetve banki hitelekből végzik a 2003-ra tervezett beruházásokat. Az NA Rt. csak 2004-ben egyenlíti ki a számlát, így az állam idén teljes egészében mentesül az új autópályák építési költségei alól. A vállalkozók a hitelek kamatait nem terhelhetik az NA Rt.-re, ugyanis a szerződést rögzített áron kötötték. Az idei költségvetésben ugyan 79,4 milliárd forintot különítettek el a gyorsforgalmi utak építésére, az NA azonban ebből a pénzből elsősorban a harmincnyolcként ismertté vált elkerülő utak építését, illetve a folyamatban levő autópálya-fejlesztéseket – M30, M9, Szekszárdi híd – finanszírozza.
A nyilvánvaló anyagi nehézségek ellenére a kormány a közelmúltban újabb és újabb autópálya-építési koncepcióval lepte meg a közvéleményt, a legutóbb elfogadott és Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter által ismertetett terv szerint 2007. január 1-jéig 420 kilométer hosszú új gyorsforgalmi út épül, emellett megkezdik 425 kilométer hosszú sztráda előkészítését. A kormány elképzelései szerint a beruházások legkevesebb 1100 milliárd forintba kerülnek, így 2004-től évente több mint 300 milliárdot költenek autópálya-fejlesztésre. A tervek ismertetésekor arról nem adtak egyértelmű tájékoztatást, hogy honnan lesz minderre pénz. Annyi bizonyos, hogy a hazai autópálya-építéseknél a költségvetési forrásokra lehet leginkább alapozni, a hitelek bizonytalanok és drágák, az Európai Unió támogatási alapjait a csatlakozás után lehet igénybe venni, a pénz ténylegesen 2005–2006-ban áll majd rendelkezésre. Medgyessy Péter miniszterelnök a privatizációs bevételeket említette fő forrásként, amit utak és vasutak fejlesztésére lehet fordítani. Az ÁPV Rt. idén 196 milliárd forint privatizációs bevétellel számol, ha ezt a pénzt történetesen mind autópálya-építésre fordítanák 2004-ben, akkor is kevés lenne a kormány terveihez, nem beszélve arról, hogy 2005 és 2006-ban nem lehet hasonló mértékű bevételre számítani. Felmerült a koncessziós autópálya-építés lehetősége is – az M5-ös autópálya koncesszióban épül tovább – ez azonban hosszú távon a lehető legdrágább megoldás, mint azt az ismert példa is mutatja.
Apáthy Endre, a Hídépítő Rt. vezérigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a szerződésben foglaltak szerint átveszik a munkaterületet, az autópálya-építés a hidak próbabecölöpözésével és a nyomvonalat megközelítő bejáróutak kialakításával kezdődik. Balatonszárszó és Ordacsehi között idén a teljes beruházás 25-30, 2004-ben 50-55, 2005-ben pedig 20-25 százalékát végzik el. Apáthy az idei évről elmondta: az NA Rt. húszszázalékos előlegét, illetve a saját forrásaikat felhasználva szeptemberig elegendő pénz áll rendelkezésükre, az építési idény utolsó három hónapjában várhatóan banki hiteleket vesznek igénybe. A forint leértékelésének kedvezőtlen hatása, valamint az inflációs várakozások miatt a 2003-as munkák finanszírozását minimális veszteséggel tudják megoldani. Mivel az NA Rt. 2003-ban csak előleget tudott biztosítani, ennek kompenzációjaként kérték, hogy a jólteljesítési garancia – minőségi kifogás esetén a beruházó egy meghatározott összeget automatikusan lehívhat a vállalkozó által megnevezett banktól – mértékét tízről öt százalékra csökkentsék, ezt azonban nem sikerült elérni. Az energiahordozók árváltozásának költségeit szintén a kivitelező cégeknek kell finanszírozniuk, rendkívüli helyzetben – például olajárrobbanás – nyílik csak jogi lehetőség az eredeti szerződés módosítására.