Hazánkban egyre több a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, s az elkövetők jelentős hányada bűnismétlő, vagy később azzá válik. Jelenleg körülbelül nyolcszáz 14 és 21 év közötti fiatal van a hazai fiatalkorúak börtöneiben, javítóintézeteiben, illetve előzetes letartóztatásban. Ehhez képest Ausztriában, ahol nincsenek javítóintézetek, a fiatalkorúak börtöneiben lévők összlétszáma tíz éve folyamatosan 200 fő alatt van, s hasonlók az adatok az Európai Unió többi tagállamában is. Szakemberek szerint a lényegesen kisebb számok a külföldön már régóta alkalmazott alternatív büntetőmódszer, a mediáció alkalmazásának is köszönhetők.
Cseres Judit pszichológus, a módszer szorgalmazója a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, Ausztriában már húsz éve alkalmazza a büntetőjog a fiatalkorú bűnözőknél a mediációt, s a tíz évre visszamenő adatokból kiderül, sikeresen: a bűncselekmények 85 százalékát oldják meg ugyanis így, s a mediációban részt vett fiataloknak csupán 11-14 százaléka válik bűnismétlővé.
A mediáció, azaz a közvetítés lényege, hogy nincs évekig elhúzódó bírósági tárgyalás, sem bírói ítélet egy-egy ügyben. Helyette egy közvetítő, a mediátor segítségével a szemben álló felek megpróbálnak egyezségre jutni. Lényeges, hogy csak kevésbé súlyos bűncselekményeknél – például lopás vagy rongálás esetében – alkalmazható, azonban a szexuális, kábítószerrel kapcsolatos vagy halállal végződő eseteknél nem.
Mediátor lehet jogi, pedagógusi, szociális munkás vagy pszichológusi végzettséggel rendelkező személy, aki elvégez egy egyéves szakirányú továbbképzést.
Egy-egy bűncselekménynél mindig az ügyész javasolhatja a mediáció alkalmazását, s mindkét félnek önkéntesen kell vállalnia, hogy részt vesz benne. Ezután veszi kezébe az ügyet a mediátor: először külön-külön elbeszélget a felekkel, így megismeri az esetet mindkét szemszögből, meghallgatja a különböző álláspontokat, megismeri a különféle igényeket; vagyis azt, hogy a tettes mit ajánl fel a sértett „kiengesztelésére”. Ilyenkor jellemzően egy bizonyos nagyságú pénzösszeg felajánlása, az áldozat által kívánt kárpótlás kerülhet szóba. Ezután a mediátor közreműködésével létrejön egy közös beszélgetés, ahol – ellentétben a bírósági tárgyalással – a felek egyenrangú partnerként „tárgyalnak” egymással: a legtöbb esteben az áldozat végül megérti, hogy a tettes miért követte el a bűncselekményt. A folyamat lezárásaként írásban megegyeznek a kárpótlásban. A külföldi minták alapján az elkövetőnek kötelező 70 euró eljárási (ez kevesebb mint egy perköltség), valamint testi sértésnél egészségbiztosítási költséget, és a sértett kórházi költségeit fizetni. Ezen felül meg kell fizetnie az egyezség szerinti fájdalomdíjat, és teljesítenie az egyes ügyekben felmerült sajátos igényeket.
A módszer hatékony a bűnözés visszaszorítására – hangsúlyozta Cseres Judit. Gyorsabb, hiszen három hónap alatt lezárják az ügyeket, továbbá olcsóbb és emberközelibb is, mint a peres procedúra. Eredményességét jól példázza az az ausztriai eset, amikor az egyik városka magánkézben lévő fürdőjébe több serdülő korú fiatal betört, megrongálta a kerti bútorokat és egyéb eszközöket. Az ügyész javasolta a mediációt, s az eljárás során kiderült: amióta magánkézben van a városka, a gyerekeknek nincs hova menniük játszani, tettüket sok hónapnyi csellengés után követték el. A bíróság valószínűleg elítélte volna őket, így viszont mindenki számára megfelelő egyezség született. A fürdő tulajdonosa megértette a gyerekek indokait, s építtetett egy focipályányi nagyságú játszóteret, míg a vétkes gyerekek szüleinek költségén, a kis bűnösök közreműködésével megjavították a megrongált eszközöket. Így mindenki jól járt, s talán a gyerekek is megtanulták: nem tehetnek ilyet büntetlenül, s később hasonlóért már bíróság előtt kell felelniük.
Bogár Péter, a Fővárosi Főügyészség fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó ügyésze lapunknak elmondta: a jogszabályok nem teszik lehetővé a mediációt, ám az új büntetőeljárási törvény már lehetőséget adhat a módszer bizonyos elemeinek alkalmazására. Az ügyész a sértett és az elkövető meghallgatása után dönthetne akár a vádemelés elhalasztásáról is, amennyiben az elkövető vállalja, hogy a sértettnek okozott kárt megtéríti, vagy más módon gondoskodik a jóvátételről, s ezt a sértett is elfogadja.
Az ügyész ugyanakkor a pszichológussal ellentétben úgy véli: a módszer Magyarországon nem hoz majd jelentős változást a fiatalkorú bűnözés visszaszorításában. Kétségtelenül előnyös, hogy csökkenhet a bíróságra kerülő ügyek száma, gyorsabb lehet az ítélkezés a nagyobb súlyú ügyekben, s ezzel nőhet az igazságszolgáltatás hatékonysága. Valószínű azonban, hogy nálunk csak kevés esetben alkalmazhatják majd a mediációt.
gyermekétkeztetés
Nyáron sem áll le a szociális gyermekétkeztetés, mutatjuk a részleteket
