Európa nyugati felén szinte egyöntetűen a támadás ellen szavaznának a polgárok – ha lenne ilyen döntési lehetőségük. Németország, Hollandia és Franciaország lakosságának több mint hetven százaléka ellenzi a támadást, az itt élők – Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szavaival élve a „régi Európa” – ezt akkor sem támogatnák, ha az az ENSZ égisze alatt történne. Ezen országok kormányai – figyelve a közvélemény álláspontjára – maguk is ellenállnak az amerikai törekvéseknek.
A Rumsfeld-féle „új Európa”, az unióhoz a közeljövőben csatlakozók és a mediterrán országok lakosainak körében a háború támogatottsága szintén rendkívül alacsony. A Gallup Intézet közelmúltban közzétett kimutatásából kiderül: Magyarország lakosságának 76 százaléka ellenzi a háborút, a spanyoloknál 74 százalék, az olaszoknál 73 százalék ez az arány. A legnyugatibb „új”, Portugália lakosságának 76 százaléka pedig úgy véli, George W. Bush amerikai elnök politikája komoly veszélyt jelent a világbékére – sokkal komolyabbat, mint Szaddám Huszeiné. Az „újak” kormányai azonban nem osztják népeik nézeteit, s a múlt héten aláírt „nyolcak levele” gyakorlatilag semmibe vette a szavazók véleményét, amikor támogatásukról biztosította az amerikai terveket a válság megoldására.
Európa Irakkal kapcsolatos térképe tehát egyáltalán nem megosztott a Rumsfeld által felállított határvonalak mentén. Mindenhol nagyjából ugyanannyian, a lakosság 70-80 százaléka ellenzi Bush terveit. A politikai vezetők azonban egyszeriben kétfelé oszlottak Rumsfeld ajánlatára, s ez – egyes elemzők szerint – könnyen a szoros európai együttműködés, a közös biztonságpolitika végét jelentheti. Sőt, bizonyos szakértők egyenesen az Európai Unió egységét megbontó eseményként értékelték a spanyol–brit tandem által kezdeményezett nyílt levelet, s ennek egyes vélemények szerint gyászos következményei lehetnek a jövőre nézve. Különös fintora a sorsnak, hogy az unióhoz csatlakozni kívánó országok külpolitikai szándékairól a koppenhágai csúcs után jórészt azt állapították meg a szakértők: valószínűleg a német és a francia álláspontot fogják magukévá tenni, a britek és spanyolok pedig hoppon maradnak.
Berlin és Párizs a levél közzététele óta eltelt négy napban levonta a tanulságot, és válaszolni próbált azokra a kérdésekre, amelyek az unión belüli elszigetelődés veszélyére mutatnak rá. A kontinens gazdasági mozgatórugóiként számon tartott két ország vezetői úgy vélekednek, a nyolcak levele nem jelent törést az összeurópai politikában, ám az elemzők szerint figyelmeztető jelzés lehet a nagyhatalmaknak a közép-európai országok látható útkeresése, amelyek esetleg Amerika mellett találhatnák meg a helyüket. A görög uniós elnökség mindenesetre bejelentette: a találkozón szeretné tisztázni az ezzel kapcsolatos félreértéseket.
origo.hu
Nem a jegybank hölgymunkatársának fenyegetése az első: bemutatjuk Magyar Péter agresszív természetét
