Mi lesz az árral és a gáttal?

A tiszaroffiak körében a mostani havat látva telt be a pohár. Elég volt a rettegésből, ha kell, demonstrálunk! – jelentették ki. Mészáros László polgármesterrel, aki immár a második ciklusban tevékenykedik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település élén, a kritikus gátszakasz tetején állunk, szemünket a folyóra szegezzük, és a túlparti tájra. Onnan költözött a Tisza egyre közelebb és közelebb a 2100 lelkes Tiszaroffhoz.

Egri Sándor
2003. 02. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A laikusnak is feltűnik, hogy a falu felett mintha nekilódulna az öreg folyó. Nem szorítja jégpáncél csak lejjebb, a kanyartól. A polgármester azt mondja, gyerekkorában alig várták, hogy befejeződjön a tanítás, és már rohantak is a Tiszára fürödni. A nyári szünet maga volt a gyönyör; két és fél hónap valódi természetismeret. Mészáros László nincs egyedül, nem találni a Tisza-partján olyat, aki rosszat mondana a folyóra. Amikor az MTA Regionális Kutatások Központja szolnoki szakemberei a Közép-Tisza mellékén élők érzelmi kötődéseit vizsgálták a közelmúltban, az az eredmény jött ki, hogy az emberek szíve a Tiszához húz leginkább, aztán saját településüket szeretik, s a megyéhez való kötődés kapta a leggyengébb osztályzatot.
– A falu tengelyében állunk – mutat a templomtoronyra a polgármester. – Ha itt szakad a gát, a víz nem a házak ablakáig ér, hanem a tetőgerincig. Nemcsak az egyébként magas parton fekvő Tiszaroffon, hanem a Nagykunság felében.
A roffiak tehát mások helyett is kiáltanak, amikor a sajátjukat féltik. Ugyanúgy végigvédekezték a négy egymást követő tiszai árvizet, mint mások. A gátakat negyven centiméterrel magasították homokzsákokkal és pallókkal. A mentett oldalt sóderhalmokkal erősítették meg a vízügyesek. 2001 tavaszán, amikor a Bereget elöntötte a víz, a legveszélyeztetettebb roffi szakaszon 12 méteres acéllemezeket vertek le a töltés tengelyében. Maga a gát 1934-ben épült, s hogy a folyó sodrása ne bontsa a tiszaroffi partot, kívülről téglafallal erősítették meg. A Tisza azonban a partvédelemként régesrég odaborított terméskőrendszert is kikezdte. Előbb behintette iszappal, majd tovagörgette a hatalmas köveket. Ezért is született döntés – 500-600 méter hosszan – a gát áthelyezéséről. Az új gát helyén kisajátították, sőt, le is bontották a házakat. Azóta nem történt semmi. Pedig a töltés szerkezetéről nem véletlenül állapították meg a szakemberek, hogy nem megfelelő. Jól látszik, ahol a víz benyomta a téglafalat.
– A tiszaroffiak félelme jogos. Azt a töltésszakaszt helyre kell állítani – ismeri el kertelés nélkül Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.
A gátak valóban nem kizárólag egyetlen települést védenek. A nagykunsági öblözet (ahová egyébként árvízi vésztározót is szánt az új Vásárhelyi-terv) ezer négyzetkilométer. A Tisza árvízvédelmi töltése állami fővédvonal. A tiszaroffi 600 méteres szakaszt fel kell újítani, helyre kell állítani.
– Igazgatóságunk 630 kilométernyi fővédvonalán ez a munka szerepel első helyen. A terv elkészült, beszereztünk minden hozzájárulást, engedélyt. Ezért történtek meg a kisajátítások is.
Aki a gát melletti lebontandó házban élte le az életét, az is zokszó nélkül odaadta – mondja a polgármester –, nehogy ránk fogják, hogy mi akadályozzuk a munkálatok megkezdését.
– Ugrásra készen állunk – mondja a vízügyi szakember. – A pénzt az állam adja. A beruházás értéke 500 millió forint. Ez magában foglalja a töltés áthelyezését és a part megerősítését.
– A tiszaroffiak most attól tartanak, hogy a szokatlanul sok hó hirtelen olvadása árvízi vészhelyzetet teremt.
– A télen leesett hó víztartalma 8,6 köbkilométer Szegedtől felfelé, a Tisza vízgyűjtőjén. Ennek jelentősebb része a vízgyűjtő 500 méter alatti részén helyezkedik el, azaz az Alföldön. Ebből az következik, hogy az árvíz első hulláma magasabb lesz, hamarabb megjelenik a Közép-Tiszán. A meder telítettsége minimális. A csapadék mennyiségéből – a hó víztartalmából – kiindulva nemigen vonhatunk le adekvát következtetéseket. 1987-ben például a mostaninál több, 9,5 köbkilométert mértek, és abban az évben egyáltalán nem volt áradás. 1999-ben 11 köbkilométernél komoly árvízi védekezést folytattunk, a 2000. évi rekordárvizet megelőzően mindössze 8,2 köbkilométernyit észleltünk. Akkor azonban a hirtelen melegedés gyors olvadást hozott, amit súlyosbított a jelentős esőzés. Azt sem láthatjuk előre, hogy a mellékfolyók árhullámai miként futnak össze. Az elmúlt napok időjárása, amikor nappal olvadt, éjjel fagyott, a hólé elszivárgása szempontjából ideális.
– Az agrárszakemberek az 1999. évinél jelentősebb belvízzel számolnak. Akkor gazdák ezrei mentek tönkre.
– Az olvadás hatása máris látszik; a víz egytizede már beszivárgott a talajba. Heves megye déli részén és a Körös jobb partján 5-6 centit emelkedett a talajvíz szintje, ami azért jelentéktelen, mert mindenütt egy-két méter mélyen van. A hóban tárolt vízmenynyiség 50-80 milliméter. Ha továbbra is ilyen marad az idő, a talaj rengeteg vizet képes befogadni. Kétségtelen azonban, hogy gyorsabb olvadásnál valóban komoly belvíz várható. Minden érintettel – az önkormányzatokkal, a vízgazdálkodási társulatokkal – egyeztettük a teendőket. Az 1999. és 2000. évi árvizek, belvizek után több száz kilométer csatorna épült állami, társulati vagy önkormányzati beruházásban. Ezzel együtt tény, hogy jelentős belvíz várható.
De mi lesz az árral, és mi lesz a gáttal? A 2000-es rekordárvízkor 10 méter 41 centit mutatott a mérce Szolnoknál, 10 méter 88 centit Tiszaroffon. A gát az akkori árvízkor megrongálódott, 2001-ben a nagyobb bajt megelőzendő verték le a töltés tengelyében a 12 méteres Larsen acélpallókat.
A gát tavaly sem épült meg, ezért kezdtek ősszel a roffiak aláírásgyűjtésbe. A napok alatt összegyűlt ötszáz aláírás adott nyomatékot Herbály Imrének, a térség országgyűlési képviselőjének, amikor Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez intézte a kérdést: mikor kezdenek végre az építkezésbe? A miniszter asszony megnyugtatta a képviselőt: 2003-ban kifejezetten erre a célra 500 millió forintot különített el a kormány.
Ma kihelyezett kormányülést tartanak Szolnokon. Magyarországon az elmúlt négy évben 270 milliárd forintot költöttek árvízi védekezésre. Szakemberek és politikusok egyöntetűen vallják: a Tisza völgyében a megoldásokat úgy kell megtalálni, hogy a lehető legkevesebb érdek sérüljön. Az agrárszakemberek és a természetvédők éppen azt kérik a vízügyesektől; ne árvízi vésztározókról, hanem olyan természetes tározókról beszéljenek, amelyekben visszatartható az éltető víz. Igaz, az aszály kevésbé látványos, de szép csendben mégiscsak megöli a létbiztonságot.
Az új Vásárhelyi-terv első szakasza öt tározóval számol. Sok helyütt félnek az újabb tájátalakítástól. A tiszaroffiak alig várják, hogy rendbe tegyék a gátjukat és – a legújabb verzió szerint – kialakítsák az ő víztározójukat is. Bíznak benne, hogy az első ötben benne lesznek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.