Emlékezetes: az APEH-en kívül további állami cégeknél is elrendelt adatmásolást a pénzügyminiszter. A május 27-i adatmentés egy másolatát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén (PSZÁF) kívül minden állami cég elküldte a tárcához. László Csaba az adatmentés után közel egy hónappal, július 22-én arra is megkérte a felügyelete alá tartozó állami szerveket, hogy a lemásolt információhalmazt – elektronikus adathordozón – hozzá juttassák el.
Gulácsi Ferenc, a PSZÁF kommunikációs főosztályvezetője lapunknak elmondta: a PSZÁF nem tagadta meg az adatszolgáltatást, csupán felhívta a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy a hatályos törvényi előírások alapján meg kellene jelölni az adatok körét, felhasználási célját, jogszabályi alapját annak érdekében, hogy az adatok kiadhatók legyenek. – A felügyelet adatbázisai a jogszabályok fokozott védelme alatt álló titkokat tartalmaznak, amelyek törvényi felhatalmazás alapján adhatók ki más intézményeknek – mutatott rá Gulácsi, hozzátéve: a Pénzügyminisztérium főként a felügyelet iktatórendszerében lévő adatokra volt kíváncsi. – A felügyelet adatkezelése akkor jogszerű, ha minden esetben eleget tesz a törvényi követelményeknek. A PSZÁF-nak kötelessége betartani a törvényeket, megőrizni a szakmai titkokat, hiszen munkája során éppen ezt kell megkövetelnie a felügyelt intézményektől is – figyelmeztetett, de sietett hozzáfűzni: ha megkapják a hiányolt információt, máris teljesíthető a kért adatszolgáltatás.
A Szerencsejáték Felügyelet elnöke, Sibinger Márta a Magyar Nemzetnek kijelentette: az informatikai rendszer egy másolati példányát elektronikus adathordozón kérte be a pénzügyminiszter. Az adatmentés rendszeresen megtörténik, de korábban senki nem kért másolatot. Az SZF felügyeletét ellátó Pénzügyminisztériumon kívül senki nem kapta meg a lemásolt adatokat.
Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője elmondta: a Pénzügyminisztériumnak a másolt adatállományokból küldtek tájékoztatást, más személy nem kapta meg az anyagot. Arról nincs tudomása, hogy korábban hasonló adatlekérdezés történt volna a vámszerveknél. Ha a minisztériumban meg akarják nézni, akkor vissza kell küldeniük a vámhatóság rendszerébe, mert kizárólag a VPOP kódjával lehet megnyitni az adattárat.
A Magyar Államkincstártól Király Péter vezérigazgatót kerestük meg. Kiderült, a Pénzügyminisztérium hivatalos megkereséssel kérte az adatállományt, egy adott időpontra vonatkozóan. – Az adatok nem kerültek ki a rendszer ellenőrzése alól, hiszen a fájlok csak a kincstár informatikai rendszerében hívhatók elő – szögezte le. Arról nincs tudomásuk, hogy korábban bárki is kért volna hasonló tájékoztatást.
Mohos András, az Államháztartási Hivatal elnöke arról számolt be: a pénzügyminiszter kérésének megfelelően a 2002. május 27-i adatmentés egy másolati példányát adta át, amely a költségvetési törvényben szereplő kiemelt előirányzatok tárgyévi felhasználási adatait tartalmazza. Az adathordozót a PM TÜK (titkos ügykezelés) irodájában helyezték el. Az adatokat az alkalmazások futtatókörnyezete nélkül adták át.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től Büky Dorottya ügyvezető igazgató azt állította lapunknak: a kormányváltás idején a pénzügyminiszter, mint a részvényesi jogok gyakorlója, nem adott utasítást az ÁPV Rt.-nek a szokásos adatmentési gyakorlattól való eltérésre. Ezzel szemben Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy az ÁPV Rt.-nél is elrendeltek az adóhivataléhoz hasonló adatmentést.
*
Vizsgálat indult Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kezdeményezésére, amely az APEH-nél történt adatmásolás jogszerűségét vizsgálja. – Az adóhivatalnál nem a belső szabályzat szerinti normál mentés történt, és a tárolásról sem lehet tudni, hogy mi volt a cél, de a vizsgálat lezárultáig nem akarok többet mondani az ügyről – jelentette ki lapunknak Péterfalvi.
Éhező túszokról készült videók sokkolják a világot +VIDEÓ
