Német bírálatok Medgyessynek

Több német lap is nagy terjedelemben és kritikus hangvételben foglalkozott az elmúlt napokban a nyolc európai politikus – köztük Medgyessy Péter magyar miniszterelnök – által aláírt, euroatlanti összefogásra buzdító deklarációval.

Megvannak a saját politikai érdekeik és biztonsági igényeik a keleti EU-tagjelölteknek, amelyeket nem párizsi és berlini kritériumok alapján határoznak meg, s nem akarják azokat szembeállítani Washingtonnal – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Lothar Brühl „A nyolcak és a többiek” című cikkében. A szerző hozzáteszi: Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország nem azért lépett be a NATO-ba 1999-ben, hogy szövetséges legyen Franciaországgal vagy Németországgal, vagy akár Nagy-Britanniával is, hanem hogy Amerikával legyen szövetséges. A cikkíró rámutat, hogy ezek az országok nem akarják függővé tenni magukat Németországtól vagy Franciaországtól mint közvetítőtől, vagy óceánon átívelő hídtól. „A NATO-ba kezdettől fogva Oroszország vagy Németország ellenében törekedtek, ez volt a legfontosabb ok. Kelet-európai szemszögből nézve az európai kül- és biztonságpolitikának igazodnia kell az amerikaihoz, az Egyesült Államokat támogatni kell nemzetközi körökben, s nem pedig Európa biztonságára nézve gyakorlati haszon nélküli engedményeket kialkudni tőle, és felvenni az önmutogatás pózait” – idézi a cikket az MTI.
A hírügynökség arról már nem tesz említést, hogy ugyanazon a napon a lap brüsszeli tudósítója is terjedelmes írást közöl: Michael Stabenow szerint az uniós diplomatákat meglehetősen irritálta, hogy az öt jelenlegi és a három jövendő EU-tag állam- és kormányfőinek kezdeményezése figyelmen kívül hagyta az uniós szerződések tartalmát és szellemiségét. A szerző utal rá, hogy a 11. cikkely szerint a tagok az EU kül- és biztonságpolitikáját „a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében” támogatják. A szerző megemlíti azt is, hogy Kosztasz Szimitisz görög kormányfő, az EU soros elnöke Medgyessy Péter miniszterelnöktől értesült először a deklaráció aláírásáról.
A Der Spiegel című német hírmagazin legfrissebb száma is nagy terjedelemben foglalkozik a levéllel. A magyar részvétel kapcsán a cikkíró úgy véli, hogy a magyar balközép kormány sietve csatlakozott az aláírókhoz. A szerző ezzel kapcsolatban sokat sejtetően jegyzi meg azt is, hogy „az amerikaiak a prágai novemberi NATO-csúcs előtt kiszivárogtatták, hogy elégedetlenek a magyar hadsereg modernizálásával”. Az írás kitér arra is, hogy a lakosság tiltakozása ellenére az amerikaiak a taszári bázison iraki emigránsokat képezhetnek ki.