Karhatalmisták és szovjet csapatok biztosították 1956. december 6-án azt a „vörös zászlós” tüntetést, amelynek résztvevői fennálló hatalom mellett demonstráltak a fővárosi Nyugati pályaudvar környékén. A tüntetők, illetve a járókelők, ellentüntetők között incidensek törtek ki, majd a karhatalmisták és a szovjet páncélosok lövéseket adtak le, emiatt több ember életét vesztette, sokan pedig megsérültek.
A Legfelsőbb Bíróság szóbeli indoklásakor használt megfogalmazása szerint Horn Gyula – szocialista politikus, exminiszterelnök – volt az eljárás célszemélye, ám az ő vonatkozásában a nyomozás nem járt eredménnyel. Ugyanakkor Horn Gyula mellett tanúként hallgatták ki Biszku Bélát, aki 1956-ban a kommunista párt fontos tisztségviselője volt, s ő szervezte a vörös zászlós felvonulást is.
A történtekre a fegyverszakértő véleményén kívül csupán az egyetlen vádlott vallomása szolgáltatott közvetett bizonyítékot. A tárgyalásokon kiderült: az egyetlen vádlott, Mátai Ottó csupán parancsra adott le egy géppisztolysorozatot a körút kövezetére, és a golyók onnan felpattanva az emberek felett repültek el. A büntetőperben arra nem találtak adatot, hogy Mátai Ottó bizonyíthatóan halált, vagy akár sérülést okozott.
A Legfelsőbb Bíróság szerint a háborús bűntettnek még csak a kísérlete sem állapítható meg. Megjegyezte: a történtek foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésnek tekinthetők, amelynek maximális büntetési tétele három év szabadságvesztés. Így azonban Mátai Ottó cselekménye 1959. december 6-án elévült.
origo.hu
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján
