Tovább növekedett a munkanélküliség

A KSH adatai szerint 252,6 ezren vannak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta pedig 6,1 százalék. A regisztrált munkanélküliek száma ennél lényegesen több, december végén 345 ezer fő volt. Magyarország esetében súlyos bírálatokat fogalmaz meg az Európai Bizottság azon jelentése, amely a tíz csatlakozni kívánó ország foglalkoztatási stratégiájáról szól.

A 2002. november és 2003. január közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 902 000 fő volt, a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra nőtt, ami 0,5 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban elérte a 252,6 ezret, szemben az előző évi 230,2 ezerrel – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A 15–24 éves fiatalok aránya az öszszes munkanélkülin belül 22,9 százalék. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint az időszak középső hónapját jelentő december végén a regisztrált munkanélküliek száma 345 ezer fő volt. A nyilvántartott munkanélküliek közül 116 ezer fő kapott munkanélküli-járadékot, 3 ezer fő jövedelempótló támogatásban, míg 110 ezer fő rendszeres szociális segélyben részesült. A munkanélküliségi ráta az elmúlt év átlagában 5,8 százalék volt, 0,1 százalékkal magasabb, mint 2001-ben.
*
Magyarország esetében súlyos bírálatokat fogalmaz meg az Európa Bizottság azon jelentése, amely a tíz csatlakozni kívánó ország foglalkoztatási stratégiájáról szól – közölte tegnap Balsai István.
A foglalkoztatási bizottság MDF-es elnöke elmondta, hogy a jelentés „elégtelennek” minősíti az 59,7 százalékos munkaerő-részvételi arányt, és kimondja, hogy a munkanélküliség csökkenésére a közeljövőben nem lehet számítani – a gondokat csak tetézi, hogy a munkanélküliek jelentős részét éppen a fiatalok és a szakképzetlen felnőttek alkotják. A jelentés rámutat, hogy a kínált és a keresett szakképzettség között jelentős eltérés van Magyarországon, ezért a súlyos strukturális problémák megoldása érdekében a kormánynak kitüntetett figyelmet kellene fordítania az oktatásra, a szak- és felnőttképzésre, valamint a régiók és a szektorok közötti mobilitás támogatására. A legsúlyosabb problémának a rendkívül magas – az ODEC-országok között a legmagasabb – adó- és járulékterheket nevezi a jelentés, amely jelentősen hozzájárul a feketemunka elterjedéséhez és a munkavállalási kedv elvételéhez. – A sikerpropaganda helyett arról kellene beszélni, hogy miért nő folyamatosan a munkanélküliségi ráta, ami a KSH legutóbbi adatai szerint mára elérte a 6,1 százalékot – hangsúlyozta Balsai István. A bizottság elnöke szerint a legnagyobb gond az, hogy a kormánynak nincs érdemi gazdaságpolitikája, de elképzelése sincs róla, miként kezelje a tömeges elbocsátásokat. A munkaügyi tárcánál végrehajtott minisztercserével kapcsolatban elhangzott: a munkaügy leomló romjai alól az MSZP kimenekítette régi káderét, Kiss Pétert, és – Burány Sándor személyében – olyan utódot tett a helyébe, aki sohasem foglalkozott a területtel.
***
Eltérés a statisztikában. A munkanélküliek száma a KSH adatai szerint 252,6 ezerre nőtt a vizsgált időszakban. A Foglalkoztatási Hivatal adatati szerint viszont december végén a regisztrált munkanélküliek száma 345 ezer fő volt, októberhez képest 17 ezer fővel növekedett. A különbség abból adódik, hogy a KSH lekérdezésen alapuló, nemzetközi ILO felmérésében foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban legalább 1 óra, bármilyen jövedelmet biztosító munkát végzett. A Foglalkoztatási Hivatalnál bejelentkezett és regisztrált munkanélküliek száma ebben az időszakban százezer fővel volt magasabb.
***
További állások szűnnek meg. Az utóbbi fél évben ismét emelkedésnek indult munkanélküliség további drasztikus növekedését jelzi előre, hogy ezekben az adatokban még nem szerepelnek azok a nagyobb létszámot érintő, már bejelentett csoportos leépítések, így többek között a Dunaferr privatizációs elképzeléséhez elkészített tanulmány szerint év végéig várható közel négyezer fős leépítés, valamint a Mol csaknem 2500 dolgozójának jelzett elbocsátása. Szintén ezután fognak megjelenni a statisztikákban a Salamander, a ZA-KO, a Videoton, az Elegant Rt., a Hollóházi Porcelán Rt., a Philips képcsőgyárának bezárása, a diósgyőri kohászvállalatok csődhulláma után utcára kerülő dolgozók, és sajnos szinte végtelenségig sorolható a napról napra növekvő leépítések, gyárbezárások ténye. Ugyancsak növeli a munkanélküliséget, bár nem szerepel a csoportos elbocsátások között az úgynevezett „csöpögtetéses” leépítés, amikor egyszerre harmincnál kevesebb embert küldenek el. A munkaügyi kormányzat viszont a növekvő elbocsátások és gyárbezárások ellenére minden esetben a foglalkoztatás bővüléséről beszél. A KSH tegnapi jelentése szerint a vizsgált időszakban a foglalkoztatottak száma 3,9 millió volt, 23,8 ezerrel több, mint a megelőző év hasonló időszakában, ám ez a különbség bőven a mintavételi hibahatáron (43,5 ezer fő) belül volt.