További hozzájárulást vár a NATO

A NATO konkrét kérések listáját küldte el tagállamainak, jelezve, milyen további segítséget nyújthatnak még Törökországnak, hogy megvédje magát egy iraki háború esetén. Ezek a kérések túlmennek az eddigieken, az AWACS felderítő repülőgépek rendelkezésre bocsátásán és a kétoldalú alapon felajánlott segítségeken – jelentette tegnap az AFP Brüsszelből, katonai forrásokra hivatkozva.

Mindenekelőtt még több Patriot légvédelmi rakétarendszerről van szó a kérések listáján, de szerepel rajta az is, hogy a tagállamok gondoskodjanak a Törökország rendelkezésére bocsátott AWACS-gépek levegőben való üzemanyag-utántöltéséről, illetve hogy vezényeljenek vegyvédelmi alakulatokat török földre. A NATO kedd este küldte el e listát a tagállamok fővárosaiba egy levél kíséretében, amelyet Rainer Feist tábornok, az európai szövetséges erők főparancsnokának helyettese írt – közölte egy katonai szóvivő az európai szövetséges erők főhadiszállásán, a belgiumi Mons közelében.
A szóvivő hozzátette: az érintett országoknak a hét végéig kell válaszolniuk, mit hajlandók még felajánlani Törökország védelmének támogatására, s a jövő hét elején felajánlási konferenciát rendeznek a tagállamok számára. A német kormány helyettes szóvivője, Thomas Steg már be is jelentette szerdán, hogy Berlinbe megérkeztek az új kérések Törökország védelmére vonatkozóan. Kijelentette: meg fogják vizsgálni a kéréseket, de Németország már teljesítette szövetségesi kötelességét. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter közlése szerint Magyarországra még nem érkezett olyan levél, amelyben a NATO azt kéri, hogy a tagországok e hét végéig jelentsék, mivel járulnak még hozzá Törökország katonai védelméhez.
A francia miniszterelnök figyelmeztetése szerint a nemzetközi közösség súlyos megosztásának kockázatát vonja maga után, ha Irak lefegyverzése érdekében erőszak alkalmazására kerül sor, ez a lépés a nemzetközi jog eddigi szabályrendszerének felborításával fenyeget. A párizsi nemzetgyűlés tegnapi vitájában valamennyi parlamenti párt vezetője felsorakozott a jobbközép kormány Irak-politikája mellett. A két baloldali párt – a szocialisták és a kommunisták – szónoka egyaránt arra hívta fel a kormányt, hogy Franciaország vigye végig következetesen eddigi irányvonalát, szükség esetén vétójogával akadályozza meg a háborúnak legitimitást biztosító határozat megszavazását a Biztonsági Tanácsban.
Jean-Pierre Raffarin kormányfő a vitaülést megnyitó beszédében leszögezte, hogy Franciaország továbbra sem lát okot a háború megindítására. Párizs és Madrid továbbra is eltérően ítéli meg az iraki válság felszámolását elősegítő eszközöket. Jacques Chirac francia elnök és vendége, José Maria Aznar spanyol kormányfő szerdai párizsi tárgyalásaik után elismerték a köztük fennálló nézetkülönbségeket. A francia elnök ismét szót emelt az ellen, hogy a Biztonsági Tanács egy második határozatot hozzon az iraki krízis ügyében, a spanyol kormányfő véleménye szerint viszont „célszerű” lenne megszavazni az országa részvételével beterjesztett új határozattervezetet.
Törökország és Irán az esetleges háborúra való felkészülés részeként szerdán lezárta Irakkal közös határát. Közben megérkezett Törökországba az első repülőgép azok közül, amelyek a NATO-ban született megállapodás értelmében egy Irak elleni háború esetén hivatottak megvédeni az országot. Az AWACS-gépek mellett Patriot rakétarendszereket is küld a NATO Törökországnak. A kormány hétfői engedélye dacára a török parlament kedden nem tűzte napirendjére az amerikai csapatok és haditechnika törökországi állomásozásáról szóló előterjesztést. A határozati javaslat csak ma kerül a honatyák elé.
Az Irak elleni háború kapcsán élesedik a belpolitikai vita Londonban. A munkáspárti kabinet hatéves eddigi történetének legnagyobb lázadása zajlott le tegnap. Több mint száz kormánypárti képviselő a kormány ellen szavazott az Irak elleni háború ügyében.
Ugyancsak az Irak elleni háború állt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár moszkvai tárgyalásainak középpontjában. Mindketten a békés megoldás mellett foglaltak állást.
Jorge Sampaio portugál elnök tegnap csatlakozott az Irak békés lefegyverzésére irányuló német–
francia kezdeményezéshez.
***
Amerikai komplexus.
„Ha a vezetők figyelmen kívül hagyják népük véleményét, és beállnak inkább az Egyesült Államok vazallusainak, akkor visszatérnek a demokrácia előtti időkhöz” – mondta tegnap Madridban Günter Grass. Az 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett német író kifejtette, hogy benyomása szerint az Egyesült Államoknak „felsőbbségi komplexusa” van. Európának mint Amerika barátjának egyenesen „kötelessége nemet mondani” Washington iraki törekvéseire, mert „egy jó barát köteles szólni a barátjának, amikor az helytelenül cselekszik” – fejtegette. (MTI)