Minden remény megvan arra, hogy a közeljövőben pozitív döntés szülessék a Néprajzi Múzeumnak helyet adó, egykori Kúria épületének visszaszolgáltatására a Legfelsőbb Bíróságnak. Az ügyben Lomnici Zoltán, az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke január 14-én levelet juttatott el Kiss Elemér volt kancelláriaminiszternek, aki válaszlevelében a kormányzat álláspontját ismertetve közölte: támogatja, hogy az LB méltó elhelyezést kapjon, de erről azután határoznak, miután megismerik a Nemzeti Szimbólumokat Vizsgáló Bizottság álláspontját. A kormány által létrehozott testület feladata éppen az, hogy áttekintse a nemzeti és állami intézményes jelképrendszert, valamint javaslatot tegyen az államhatalmi ágak legfelsőbb szintű szerveinek elhelyezésére. Lomnici Zoltán ennél kedvezőbb választ aligha várhatott volna, hiszen a Kúria épülete a harmadik hatalmi ágat szimbolizáló jelkép, amelyet 1896-ban, a millennium évében emelt a magyar nemzet az igazságszolgáltatás céljaira a törvényhozás épületével szemben, ezzel is hangsúlyozva a bírói hatalmi ág Országgyűléssel egyenlő tekintélyét. Ugyancsak kedvező, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint Szili Katalin házelnök is egyetért az elképzeléssel.
Egyébként már az előző kormányzati ciklusban felvetődött: a volt Kúria-épület kapja vissza eredeti bírósági funkcióját. Akkor az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati elhelyezési irodája indokoltnak tartotta, hogy a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet néhány éven belül költözzék ki az épületből, s azt szolgáltassák vissza az LB-nek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1999-ben szakmai bizottság bevonásával elemezte a Kúria épületében lévő Néprajzi Múzeum elhelyezésének lehetőségét. A vizsgálat során megállapították: a múzeum közgyűjteményének elhelyezése szaktudományos szempontból nem kielégítő, és nem tekinthető véglegesnek. A szakmai bizottság anyagával kapcsolatban döntés nem született, de a minisztérium elvileg nem zárkózott el a múzeum elköltöztetésétől.
A Kúria épületét 1962 óta próbálják visszaszerezni az LB-elnökök. A 1896-ban átadott, Hauszmann Alajos tervei alapján épült legmagasabb ítélkező fórum székhelyét 1950-ig használta az igazságszolgáltatás. A második világháborút követően, 1947–1948-ra gyökeresen megváltoztak a hazai közállapotok, így az igazságszolgáltatás és az igazságszolgáltatók körülményei is. Az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány a törvényszékeket megyei bíróságokként, az ítélőtáblákat felső bíróságokként, míg a Magyar Királyi Kúriát szovjet mintára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságaként említette. 1950-ben a kommunisták az igazságszolgáltatás gyengítése céljából felszámolták a közigazgatási bíróságot és az ítélőtáblákat. 1952-ben itt szervezték meg az akkori kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja vezetőjének, Rákosi Mátyásnak a 60. születésnapjára rendezett nagyszabású kiállítást. A helyszín nem véletlenül lett a Kúria épülete, hiszen 1935-ben itt ítélték el Rákosit. 1953-ban a Magyar és Nemzetközi Munkásmozgalom Történeti Múzeum nevet kapta az intézmény. 1957-től az épület nagyobb részét a Magyar Nemzeti Galéria használta, az Alkotmány utcai szárnyba a Párttörténeti Intézet költözött. A Néprajzi Múzeum a hetvenes években kapta meg a volt Kúria épületrészének kétharmadát. A Németh-kormány idején, Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztersége alatt vetődött fel először, hogy az LB viszszakapja eredeti székhelyét. Az Antall- és az Orbán-kormány alatt szó volt arról is, hogy a Miniszterelnöki Hívatal költözne a múzeum helyére.
Most erős érv lehet Lomnici Zoltán számára, hogy a működését júliusban megkezdő Fővárosi Ítélőtábla nem rendelkezik elhelyezésre alkalmas, megfelelő alapterületű épülettel. Átmeneti megoldásként az ítélőtáblán dolgozók egy részét az LB jelenlegi, Markó utcai épületében helyezik el, fennmaradó részét bérelt helyiségekben a város másik pontján. Ez nemcsak az aktamozgatást nehezíti meg, hanem a két épület közötti kapcsolattartás is jelentős többletkiadást eredményez, akárcsak a bérlet díj, amely éves szinten meghaladja a negyedmilliárd forintot. Pozitív döntés esetén az LB költözne a múzeum helyére, míg az elhelyezési gondokkal küszködő Fővárosí Ítélőtábla foglalná el az LB jelenlegi székhelyét.
Legyen szó akár szimbólumjellegről, akár célszerűségről, mind az LB elnöke, mind az OIT úgy véli: megfelelő, végleges megoldást az igazságügyi palotának épült egykori Kúria-épület bírósági funkciójának visszaállítása jelenthetné. Az épület tulajdonjoga egyébként az államé, a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet csupán a kezelői jogokat birtokolja.
gaz
A Péter kertész lesz
