A világ Közép-Ázsiából nézve

Új évszázadunk kihívásai a globális, a regionális és a nemzetbiztonság egész rendszerének alapvető átgondolását követelik. A népeknek, államoknak a korábbinál szorosabban kell együttműködniük, ellenkező esetben válasz nélkül marad a terrorizmus fenyegetése, fogalmazza meg Kritikus évtized címmel a napokban megjelent könyvében Nurszultan Nazarbajev.

A kazah elnök legújabb könyvének megjelenése igazi társadalmi-politikai esemény a közép-ázsiai országban. S ez nemcsak az európai szemmel sajátos politikai berendezkedés miatt, hanem azért is, mert munkáiban a kazah elnök immár hagyományosan nemzetközi összefüggésekbe helyezve jelöli ki országa fejlődésének útját. Ezúttal is Közép-Ázsia optikáján át vizsgálja a világ új biztonsági kihívásait.
A globalizáció és a nemzetbiztonság kapcsolata, e kettő ellentmondása feloldásának lehetősége vörös fonalként húzódik végig a könyvön. Egyfelől a globalizáció az emberiség előrelépésének mozgatója – állapítja meg Nazarbajev –, ugyanakkor az egyenlőtlen fejlődés elkerülhetetlen következménye a terrorizmus, a szeparatizmus, a szélsőségek terjedése. Közép-Ázsia szempontjából a legnagyobb veszélynek a vallási szélsőségek beszüremlését tartja. Mint felveti, a régió szomszédságában virágzó fundamentalizmus célpontja Kazahsztánban elsősorban az iszlám vallású népesség. Nazarbajev ugyanakkor óva int az iszlám és a terrorizmus világban fel-felbukkanó összemosásától. A térség realitásaiból kiindulva a biztonságot javító tényezőként kezeli a vallási tolerancia erősítését és a kábítószer-kereskedelem elleni harcot. Az elmúlt évtized tapasztalataira alapozva megállapítja, hogy egyetlen állam sem képes egymaga garantálni a biztonságát. Megoldásként a stabilitás régióbeli együttműködésből kiinduló koncentrikus köreinek kiépítését ajánlja.
Külön fejezet foglalkozik a kaszpi kérdéssel, amelynek köszönhetően a nemrég még geopolitikai perifériának számító térség az érdeklődés előterébe került. Közeledik a tenger talapzatában lévő olaj kitermelésének ideje, miközben egyre élesebben merül fel a világ energiapiacának bizonytalansága, ennek részeként a túlzott közel-keleti függőség – véli Nazarbajev.