Agrárdilemmák a csatlakozás előtt

A rendszerváltás óta csak romlott a magyar mezőgazdaság állapota, ezért megerősítése az uniós csatlakozás előtt elengedhetetlen feladat – állítja Medgyasszay László. Az MDF agrárszakértője a termőföld védelmében az üzemszabályozás bevezetését szorgalmazza, és sürgeti a csatlakozás után indirekt támogatási formák bevezetését, illetve a mezőgazdaság mielőbbi feltőkésítését. A képviselő szerint az utóbbi elképzelés megvalósítása állami akarat nélkül elképzelhetetlen.

Nagy Ottó
2003. 03. 10. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1986–1987-ben kezdődött a mezőgazdaság mélyrepülése, és később a rendszerváltás idején is az agrárnépesség lett a fő teherviselő. Ezt a terhet pedig azóta sem vették le a válláról, mert jövedelemtermelő képesség még mindig nem jellemzi a mezőgazdaságot – állítja Medgyasszay László. A másik alapvető problémát abban látja a képviselő, hogy bár a rendszerváltáskor a legnagyobb átalakulás a mezőgazdaságban zajlott le, az eltelt 12 év állandóan változó agrárpolitikája miatt még mindig nem sikerült kellő számú és súlyú magángazdaságot beindítani. Ezért, amíg a nemzetgazdaság egyéb ágazataiban szép eredményeket értünk el, addig a mezőgazdaság visszafejlődött – tette hozzá. Így mára kialakult egy egészségtelen birtokszerkezet, amelyben túlsúlyba kerültek a szocialista nagyüzemekből alakult tőkés nagyüzemek, amelyek összességében a termőföld hatvan százalékát művelik. A családi gazdaságok 20-30 százalékon gazdálkodnak, a maradék területen pedig törpebirtokok találhatók. Az is nagyon keserű dolog, hogy a polgári kormány első három éve alatt a szövetkezetek egy hektárra eső támogatása sokkal nagyobb volt, mint a magángazdaságoké, igaz, részben a Horn-kormány alatt felvett hitelek kamattámogatása miatt. Most ott tartunk – mondta Medgyasszay László –, hogy lassan és bizonytalanul erősödik a magángazdaságok egy szűk része, akikkel „szemben” ott áll a nagyüzemi réteg, amelyet a jelenlegi kormány konszolidált. A konszolidációval sem az a baj, hogy a nagyüzemekhez kerül, sokkal inkább az a baj vele, hogy a csetlő-botló nagyüzemeket hozza ismét vegetáló állapotba, amit pénzkidobásként értékelt a képviselő, akinek meggyőződése, hogy a prosperáló családi gazdaságok támogatása több haszonnal járna.
– Ilyen helyzetben jön az uniós csatlakozás, amellyel kapcsolatban több aggályom is van – mondta Medgyasszay László. – Először is a plusz 30 százalékos támogatás durván 80 milliárd forintba kerül. De Koppenhága azért is csatavesztés, mert a lengyelek elérték, hogy a strukturális alapokból átcsoportosítottak annyi pénzt, hogy közvetlen támogatásként hívhatják le az 55 százalékos támogatást. Nálunk csak lehetőség van a 30 százalék kifizetésére, amit Medgyessy Péter megígért. De a miniszterelnök megígérte ám azt is, hogy támogatja a családi gazdaságokat. Támogatás helyett viszont megvont tőlük minden pluszjuttatást. Az 55 százalék megléte tehát teljes mértékben a büdzsétől függ – mutatott rá Medgyasszay. A politikus másik komoly aggálya a csatlakozással kapcsolatban az, hogy az unióban elérhető támogatásokon túl egyéb nemzeti támogatás folyósítására nem lesz lehetőségünk, és a vámok is megszűnnek. Ha emellett megvizsgáljuk azt is, hogy a kapott kvóták és a támogatások milyen lehetőséget nyújtanak, akkor kiderül, hogy a magyar gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnek az uniós gazdákkal szemben.
Más támogatások elérése csak pályázati úton lesz lehetséges – folytatta Medgyasszay László, aki itt is veszélyeket sejt. Félelmeire egy osztrák példán keresztül világított rá, ismertetve, hogy szomszédainknál tartományonként 800 ember segítette a gazdálkodókat a pályázatok kitöltésében, itthon viszont még a hasonló szándék szikráját sem lehet tapasztalni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a honatya információi szerint még a hatalmas pályázati gyakorlattal rendelkező országok is csak a 80 százalékát tudták lehívni a rendelkezésre álló pénzeknek. A várható helyzet jobbítása érdekében ezért olyan lehetőségeket kell teremteni, amelyek indirekt módon segítik termelőinket a közösségben. Ezt megelőzően azonban fel kell tőkésíteni a mezőgazdaságot – szögezte le Medgyasszay László –, hogy világszínvonalú technológiát alkalmazva növelje versenyképességét. Megoldást jelenthetne a csatlakozás évében megkezdett beruházások továbbvitele és korszerű gépek vásárlása államilag garantált, kamattámogatott hitelek segítségével. Bátran vállalni kellene a hosszú lejáratú 15-20 éves hitelek meghirdetését. Ha ez megvalósul, akkor gyors ütemben megindulhatnak a szükséges fejlesztések. Ez azonban kizárólag politikai akarat kérdése, hiszen ha az állam garanciát vállal, akkor a bank ad hitelt, a termelő pedig kihasználja a lehetőséget.
Ha minden így marad, és nem tudunk felkészülni, akkor csak az ötszáz hektár feletti gazdaságok tudnak fejlődni. A 2-300 hektárosak elvegetálnak, a kisebbek pedig elsorvadnak. Ebből következően azonban nagyfokú földkínálat jelenik meg a piacon, mert az uniós csatlakozás miatt még a földtulajdonosok sem kötöttek húszéves bérleti szerződéseket. És ha ez a földtörvény marad, valamint letelik a derogáció, akkor a bérlők ölébe hullik a föld. A helyzetet sokkal súlyosabbá teszi, hogy a földet bérlő cégeket egyszerűen megveszi a külföldi tőke, a bérleti joggal együtt. És attól a perctől kezdve hiába kardoskodunk amellett, hogy a termőföld maradjon magyar kézben. Mivel a földforgalmazás korlátozását az uniós szabályozás nem teszi lehetővé, ezért nekünk az üzemforgalmazás szabályozását kell bevezetnünk, hogy az üzemeken keresztül megvédjük a termőföldet – mutatott rá Medgyasszay. Ez az uniós joganyagnak megfelelően megvalósítható lenne, és megfelelő feltételek betartása mellett a külföldiek is vásárolhatnának üzemet, de nem korlátlanul, mert az üzemszabályozással a tőke szabad áramlásának is elejét lehetne venni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.