Versenyképes a hitelintézeti szféra, az európai uniós csatlakozás nem befolyásolja lényegesen a magyarországi bankrendszer helyzetét – állapítja meg szakértők véleményére alapozva egy, a távirati iroda által tegnap közölt összeállítás.
A magyarországi bankszektor nagy arányban privatizált, a bankok 90 százalékban külföldi tulajdonban vannak. A hazai piacon szinte az összes jelentősebb uniós bank jelen van: meghatározó pozíciókkal rendelkeznek német, olasz, holland, belga és francia pénzintézeti csoportok, de mellettük megtalálhatóak rangosabb amerikai bankkonszern, illetve ázsiai és orosz pénzintézeti befektetői csoport leánybankjai is.
Azok a magyarországi hitelintézetek (a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a CIB Bank, az Inter-Európa Bank, az Erste, a Raiffeisen Bank), amelyeknek anyabankja az Európai Unióban működik, már a napi gyakorlatban alkalmazza az EU-normákat a pénzforgalomban, az ügyfelek kiszolgálásában. Ez alól nem kivétel a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank Rt. sem, amelynek tulajdonosi szerkezetében döntő hányaddal rendelkeznek a külföldi befektetési alapok. Annak érdekében, hogy képes legyen állni a magyar bankpiac kihívásait, az OTP is követi a világtendenciákat a banktechnológiák, az ügyfélkezelési módszerek alkalmazásában.
Az egyik legnagyobb osztrák pénzintézet magyarországi leánybankja, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója egy múlt év végi konferencián úgy vélekedett: az unióba való belépés nem fogja lényegesen befolyásolni a magyar bankrendszer helyzetét. Felcsuti Péter szerint ugyan a verseny jelentősen felerősödhet, és a jövőben csak az univerzális tevékenységet folytató bankok maradnak a ringben, de a hazai bankszféra tulajdonosi szerkezete miatt már napjainkban is érvényesül az európai integráció bankszférával kapcsolatos szinte összes követelménye.
A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Czirják Sándor szerint a magyar bankrendszer a legjobb Kelet-Közép-Európában, kisebb kockázattal működik, mint a nyugat-európai országok bankrendszerének többsége. Ezzel együtt Czirják Sándor véleménye szerint az uniós csatlakozást követően a mai formájában eltűnik a magyar bankrendszer. Az önálló bankok mellett egyre inkább felerősödik a fiókintézmények szerepe. A fiókok nem igényelnek nagy költséggel működtethető igazgatóságokat, felügyelőbizottságokat: a fiókintézmények ezzel együtt ugyanazokat a banki szolgáltatásokat nyújthatják idehaza is, mint anyapénzintézeteik valamelyik uniós tagországban.
Kupa Mihály volt pénzügyminiszter szerint a magyar hitelintézeti rendszer felkészültségét tekintve rendkívül versenyképes, különösen ami a jogi szabályozást, az állami felügyeletet, a pénzintézetek gazdaságos működtetését illeti. Ugyanakkor a szakember szerint a világszerte megfigyelhető egyesülési hullám hazánkban is folytatódik: kérdéses például, hogy a magyar piacnak szüksége-van e nagyjából tíz, a lakossági piacra koncentráló pénzintézetre.
Kozma Ákos: Mindig az emberek oldalán fogok állni
