Így juthatnak külföldi milliárdok az álcivil szervezetekhez a kormány megkerülésével

A magyar kormány megkerülésével oszthat szét jelentős külföldi pénzeket a Norvég és az EGT Civil Alap hazai és más uniós országokbeli álcivil szervezetek és dollármédiumok között. A következő hat évre szóló pénzügyi ciklus nyolcmilliárd forintnyi keretére olyan balliberális hívószavak mentén lehet pályázni, mint a jogállamiság védelme. A pénzek elosztásáról döntő konzorcium egyik tagja a Soros-hálózathoz is köthető Ökotárs Alapítvány, amely gyakorlatilag a külföldi befolyásgyakorlás egyik kulcsszerveként működik Magyarországon.

Komoly külföldi pénzeső hullhat a magyarországi álcivil szervezetekre és dollármédiumokra, miután több év kihagyás után a Norvég Civil Alap és a vele hasonló célok mentén működő EGT Alap idén újabb pénzügyi ciklust kezdhet meg hazánkban. A program keretében 15 európai uniós tagállamban összesen közel 20 millió eurót, vagyis több mint nyolcmilliárd forintot osztanak szét a következő hat évben. Mindezt a civil társadalom megerősítésének jelszavával teszik, ám valójában a belpolitikai folyamatokat igyekeznek alakítani.

Balliberális lózungok

A február 11-i megnyitó eseményük facebookos beharangozójában a balliberális lózungok köszönnek vissza: „(a cél) a sokszínű civil társadalom támogatása, amely fellép a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme, az emberi méltóság, az egyenlőség és a szabadság értékeinek az erősítése érdekében”.

Az EGT és a Norvég Civil Alap keretét három ország, Izland, Liechtenstein és Norvégia adja össze. A Norvég Civil Alapot egyedül Norvégia finanszírozza, az EGT keretét pedig a skandináv ország mellett Izland és Lichtenstein állja. A két alap hazai lerakatát pedig egy konzorcium működteti, amely a Soros-hálózathoz köthető Ökotárs Alapítványból, az Autonómia Alapítványból, valamint a Kárpátok Alapítványból áll.

Hiányzó transzparencia

Figyelemre méltó, hogy amikor a Norvég Civil Alap legutóbb a mostanihoz hasonló donori tevékenységet végezhetett Magyarországon, komoly problémák adódtak az átláthatósággal. Ugyanis 2014-ben a norvég pénzek elosztásáért akkor is felelős Ökotárs Alapítvány nem adta át határidőig azokat a dokumentumokat, amelyeket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) többszöri megkeresése nyomán jogszabályban előírt kötelezettsége lett volna. Az Ökotárs akkori titkolózása hátterében különböző kétes esetek állhattak. Mint kiderült, a Liberális Fiatalok Egyesülete például cigarettára, sörre és hamburgerre költötte a norvég pénzek egy részét.

A botrányt követő években a magyar fél több konstruktív javaslattal is előállt, egyebek mellett azt vetették fel, hogy az egész rendelkezésre álló pénzt költsék felzárkóztatásra. Ám a norvég tárgyalópartnerek azt sürgették, hogy a magyar kormány mintegy biankó csekként írja alá a megállapodást, s csak azután egyezzenek meg a részletekről. A kormány ezzel szemben ahhoz ragaszkodott, hogy minden részletet államközi szerződésben rögzítsenek. – Látható, hogy mi kompromisszumkészek vagyunk, viszont vannak olyan vörös vonalak, amelyeket nem hagyunk átlépni. Abban nem engedhetünk, hogy közösen válasszuk ki a Civil Alap kezelőjét – hangsúlyozta korábban Perényi Zsigmond európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár.

Megkerülték a kormányokat

Azonban a donorok időközben kidolgoztak egy olyan finanszírozási modellt, amelyben a kormányokat megkerülve, államközi megállapodások nélkül is célba juttathatják a pénzeket. 2024 végén EEA Civil Society Fund elnevezéssel elindítottak egy új civil alapot a már említett EGT és a Norvég Civil Alap ernyője alatt.

Érdemes kitérni arra is, hogy a pénzosztás fölött bábáskodó Ökotárs a külföldi befolyásgyakorlás egyik kulcsszerveként működik Magyarországon. Az alapítvány az Európai Bizottságtól érkező támogatásokból két év alatt több mint 3,3 millió eurót osztott szét a külföldi nyomásgyakorló hálózathoz kapcsolódó olyan szervezetek között, mint az Amnesty International Magyarország, a Helsinki Bizottság vagy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), de jelentős összegekhez jutott az Átlátszó, valamint a 444 is.

A USAID-botrányban ugyancsak érintett „civil” szervezet a Joe Biden-féle demokrata párti vezetés alatt jelentős amerikai pénzek felett is diszponált: a Szabad média pályázatukon több mint 30 millió forintnyi támogatást osztottak szét hazai dollármédiumok között. Számos más nyomásgyakorló és lobbiszervezet mellett az Ökotárs is helyet kapott abban a munkacsoportban, amelyet a Karácsony Gergely vezette főváros hozott létre 2021-ben.

Az Ökotárs szerepével, a nyugati és tengerentúli befolyás kérdésével részletesen foglalkozott a Magyar Nemzet tavalyi dokumentumfilmje, A befolyás ára, amely a USAID-botrány felől közelített a témakörhöz. Aki még nem nézte meg, itt megteheti:

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels.com)