Keir Starmer tétlensége még körein belül is feszültséget szít

A brit miniszterelnök nem hajlandó terrorszervezetként nyilvántartásba venni az Iráni Iszlám Forradalmi Gárdát, annak ellenére sem, hogy az alakulat kulcsszerepet játszik a rezsimellenes tüntetések brutális leverésében. Keir Starmer döntése komoly politikai vitát váltott ki az Egyesült Királyságban, miközben Washington és több brit politikus is fokozott nyomásgyakorlást sürget Teheránnal szemben.

Az Iszlám Forradalmi Gárda katonái Forrás: AFP

Az Egyesült Államok kormánya ezzel szemben egyértelműnek nevezte, hogy az IRGC terrorszervezetnek tekinthető. 

Egy washingtoni szóvivő a hétvégén arra szólította fel Londont, hogy növelje a nyomást Teheránra, miközben Iránban az elmúlt hat év legsúlyosabb rezsimellenes tiltakozásai zajlanak. 

A Munkáspárt több vezető politikusa a konzervatívok és a Reform párt képviselőihez csatlakozva azt kérte a miniszterelnöktől, hogy a tiltakozókkal való együttérzés jeleként tiltsa be az iráni hatalom fegyveres szervezetét. Ennek ellenére hétfőn Peter Kyle üzleti miniszter megerősítette: a kormány nem készül erre a lépésre.

Hozzátette, hogy Irán ellen már a rendelkezésre álló szankciós eszközök teljes palettáját alkalmazzák. Emlékeztetett Jonathan Hall, a terrorizmusellenes jogszabályok független felülvizsgálójának korábbi megállapításaira is, aki szerint egy külföldi állami szerv betiltása nem tekinthető megfelelő megoldásnak. Kyle a Times Rádiónak adott interjúban elmondta: átfogó vizsgálat készült a kérdésről, amelynek során a független felülvizsgálót kérték fel az ügy elemzésére. A szakértő arra a következtetésre jutott, hogy az olyan jogi tiltás, amelyet belföldi csoportok esetében alkalmaznak, nem alkalmazható egy másik állam hivatalos szervezetével szemben. A Munkáspárt döntése röviddel azután született meg, hogy az Egyesült Államok is nyilvánosan sürgette az IRGC terrorszervezetté nyilvánítását. 

Donald Trump amerikai elnök első hivatali ideje alatt, 2019 áprilisában már külföldi terrorszervezetnek minősítette az IRGC-t.

A Munkáspárt eddig kitartott azon álláspontja mellett, hogy nem tiltja be a szervezetet – ami a tagság és a támogatás kriminalizálását jelentené –, mivel ez gyakorlatilag a diplomáciai kapcsolatok megszakadásához vezethetne Iránnal. 

Vasárnap Londonban is tiltakozásokat tartottak: Whitehallon több mint ezren gyűltek össze, iráni szabadságot követelve, és a kormányt az IRGC betiltására szólítva fel.

Korábban a konzervatív kormányok is szembesültek hasonló felszólításokkal, ám akkor azzal indokolták az elutasítást, hogy mivel az IRGC az iráni állam része, a tiltás a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakadását eredményezhetné.

A közvélemény-kutatásokban vezető Reform UK párt szintén támogatja az IRGC betiltását, Nigel Farage szerint határozottan fel kell lépni az iráni vallási vezetés ellen.

'We should have proscribed the IRGC years ago, just like we should have proscribed the Muslim Brotherhood years ago.'@Forster_K asks Nigel Farage to clarify his position on the Iranian Revolutionary Guards

📺 Freeview 236, Sky 512, Virgin 604 pic.twitter.com/sDpDzx1sCh

— GB News (@GBNEWS) January 12, 2026

Emberrablások és merényletkísérletek gyanúja 

A brit hírszerzési és biztonsági bizottság tavaly nyáron arra hívta fel a figyelmet, hogy Irán legalább tizenöt emberrablási vagy gyilkossági kísérlethez köthető az Egyesült Királyság területén. Tavaly májusban négy iráni állampolgárt vettek őrizetbe terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt, további négyet pedig egy másik ügyben, amely az izraeli londoni nagykövetség elleni tervhez kapcsolódott. Az IRGC betiltásáról szóló végső döntés Shabana Mahmood belügyminiszter hatáskörébe tartozik, aki a terrorizmusellenes jogszabályokért felel.

Borítókép: Az Iszlám Forradalmi Gárda katonái (Fotó: AFP)