Látványos kilengéseket okozott a múlt héten az iraki háborús fenyegetettség napról napra változó megítélése. Az irányadó nemzetközi indexek a hét derekán sokéves mélypontra jutottak, míg a pénteki kereskedésben tetemes emelkedéssel korrigálták veszteségeiket. Az ünnep előtti utolsó kereskedési napon Párizsban több mint hét százalékkal javult a CAC, a frankfurti és a londoni indexek 2-3 százalékkal tudtak erősödni. Ennek eredményeként a DAX heti mérlege valamivel egy százalék fölötti veszteséget, az FTSE viszont 3,2 százalékos nyereséget mutat. Az amerikai részvényindexek szintén javultak ebben az időszakban: a Dow Jones pénteki 7860 pontos záróértéke másfél százalékos nyereséget tartalmazott, a Nasdaq Composite 1340 pontja 2,7 százalékkal haladta meg az egy héttel korábbi értékét.
Nikkei: újabb betli
Húszéves mélypontról indult a kereskedés egy héttel ezelőtt a tokiói értéktőzsdén, s az utóbbi öt kereskedési napon innen is sikerült további 141,5 ponttal lejjebb kerülni. A 225 válogatott részvény adataiból számított Nikkei pénteken 8002,7 ponton állapodott meg, s a japán részvényárak megállíthatatlannak látszó lecsúszása ezúttal is a veszteségre játszó befektetőknek hozott profitot. A japán gazdaság évtizedes előzményekkel bíró gazdasági problémáit ebben az időszakban tetézi, hogy a május 31-ével záródó pénzügyi év végének közeledtével a bankok és nyugdíjalapok igyekeznek megszabadulni részvényeiktől – mutattak rá az újabb mélypont okaira az MTI–ECO által idézett szakértők. A japán elemzők az iraki konfliktus lehetséges következményeit tekintve is kevésbé optimisták, mint az európai, valamint észak-amerikai szakértők többsége. A tokiói tőzsde szereplői nem reménykednek az iraki háború gyors lezárásában, s abban sem, hogy hasonló folyamat ismétlődhet meg, mint 1991-ben, amikor az iraki háború kirobbanását követő hat hét alatt 17 százalékkal emelkedett a Nikkei. A tőkepiac ellehetetlenülésének megakadályozására egyre erősebb nyomás nehezedik a japán kormányra, hogy az állami nyugdíjalapok pénzének felhasználásával vevőként jelenjen meg a részvénypiacon.
Soros kontrája
Kritizálta az iraki háborút támogatók álláspontját Soros György. Valamelyest élénkítené ugyan a gazdaságot egy gyors és meggyőző háború, de a magyar származású tőzsdeguru szerint ennél nagyobb kárt okozna, hogy az USA hivatalos katonapolitikája „veszélyesen felfújja az amerikai fölénytudatot” – közölte pénteken a világhírű befektető véleményét a Magyar Távirati Iroda. Soros helyzetelemzése szerint a gazdaságban meginduló pozitív változásokat megfékezhetik a kormányzat növekvő kiadásai, a nagyobb költségvetési hiány, a jelenleg követett deficitpolitika nagyon veszélyes. Egyelőre ennek káros hatásait elfedi a lomha gazdaság, de amint erősödik a növekedés, Soros szerint az állam túlzott eladósodottsága kamatemelkedést okoz. A Seattle-ben tartott előadásában Soros György élesen bírálta Bush elnök háborúval kapcsolatos politikáját. Szaddám Huszszein rendszere fenyegetés a világ többi részének, de a katonai megoldás csak az utolsó esély lehet, és valamiféle jogalapjának mindenképpen kell lennie – tudósított az MTI. – Bármi történik is Irakban, ki merem jelenteni, hogy Bush irányvonala bukásra van ítélve – mondta Soros, és tragikusnak nevezte, hogy a terrorfenyegetés miatt az amerikaiak kritikátlanul felsorakoznak Bush mögé, aki „rossz irányba vezeti az Egyesült Államokat és a világot”.
Patinás társaságok részvényei kerülnek ki a londoni értéktőzsde (LSI) FTSE-100 indexéből. A British Airways, a Rolls-Royce, a Royal & Sun Alliance és az Invensys tőzsdei kapitalizációja olyan mértékben csökkent a legutóbbi felülvizsgálat óta, ami miatt az LSI március 24-i hatállyal e részvényeket kiveszi az index számításának alapjául szolgáló kosárból.
Vásárolt az Auróra
Hasonló helyzet állt elő a Budapesti Értéktőzsdén is, mint Londonban: az indexkosár félévente esedékes felülvizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a Nabi – a Rolls-Royce sorsára jutva – április elsejétől kikerül az index számításakor figyelembe vett részvények köréből. Az index- bizottság ebben a kérdésben egy precízen leírt, adatokon és számításokon alapuló eljárás szerint dönt, szubjektív eleme nincs ennek az eljárásnak. Az érintettek általában mégis megbántódottságuknak adnak hangot. A hazai piacon az indexkövető alapok még nem képviselnek olyan súlyt, ami miatt számottevő eladás lenne várható, ugyanakkor a kosárban lenni presztízst jelent. A jövő hónap elsejétől ez az elitklub 13 tagúra csökken. (Antenna Hungária, BorsodChem, Danubius, Démász, Egis, Matáv, Mol, OTP, Pannonplast, Rába, Richter, Synergon és TVK). A felülvizsgálat során első alkalommal akadt fenn a rostán az AH, a Danubius és a Synergon. Amennyiben ezek valamelyike a hat hónappal későbbi felülvizsgálatkor sem teljesíti a feltételeket, akkor a Nabi sorsára jut.
Sok befektető várta a Zalakerámia és a BorsodChem tulajdonosi körében bekövetkezett változásokat, de a csütörtöki bejelentések mégis tartogattak meglepetéseket. A Zalakerámia közgyűlésein már másfél éve tartott az iszapbirkózás a korábban birtokon belül került Arago- csoport, valamint a riválisként feltűnt Általános Értékforgalmi Bank között. A magyar piacon több felvásárlást már sikerrel levezénylő – a kisbefektetőket sokszor szomorító – Arago pozíciója sokáig megdönthetetlennek tűnt. A legutóbbi közgyűlésen a két versengő fél meglepő módon együtt szavazott a társaság felvásárlását addig nehezítő szabályok eltörléséről. Ekkor már sejteni lehetett, hogy egyezségre jutottak, de csak a 13-án tett bejelentések láttán lehettek a piac szereplői biztosak abban, hogy az orosz befektetők lettek a befutók. Az ÁÉB 20,22 százalékos Zalakerámia-részesedése mellé az Intergazprom-Invest (IGPI) Rt. 29,22 százalékos közvetlen befolyást szerez. Mivel az IGPI részesedéssel rendelkezik az ÁÉB-ben, ezért további 2,19 százalékos közvetett befolyással is számolni kell. Az IGPI vezetőjének nyilatkozata szerint nem származik ajánlattételi kötelezettség a részesedésszerzésből, de nem zárható ki, hogy sor kerül erre.
Átalakult a múlt héten a BC tulajdonosi köre is. A Bécsben bejegyzett Auróra AG 29 százalékos közvetlen részesedéshez jut április 15-én. Az Auróra százszázalékos tulajdonosa a magát független befektetőként feltüntető, de piaci feltételezések szerint orosz befektetői csoportokkal szót értő osztrák VCP Capital. A VCP szintén birtokol BC- részvényeket, így összes befolyása meghaladja a nyolcvannyolc százalékot.
droggyanús
Egy óvodánál, és iskolák mellett áruló afrikai dílert kaptak el + videó
