Bizonytalan végjáték a BT-ben

Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője ma terjeszti az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé az iraki leszerelési hajlandóságról szóló jelentését. Közben az amerikai és a brit külügyminiszter New Yorkba érkezett, hogy a kételkedőket rávegye arra: a BT-ben támogassák az erő alkalmazását.

Nem várható semmilyen új határozat elfogadása a Biztonsági Tanácsban – vélte tegnap Jurij Fedotov ENSZ-ügyekben illetékes orosz külügyminiszter-helyettes. Szerinte a BT-tagországok külügyminiszterei csupán értékelni fogják az iraki fejleményeket. Moszkva egyelőre nem reagált arra, hogy Nagy-Britannia várhatóan egy Irak számára utolsó lehetőséget kínáló kompromisszumos javaslatot készít elő. Ari Fleischer fehér házi szóvivő azt közölte, hogy az Irakkal kapcsolatban másokkal együtt az USA által a BT-ben előterjesztett második határozattervezetben „nincs semmi olyan, amit ne lehetne módosítani”. A Magyar Rádió tudósítása szerint Kovács László külügyminiszter egy fórumon elkerülhetetlennek nevezte az Irak elleni háborút, szerinte csak az a kérdés, hogy lesz-e ehhez ENSZ-felhatalmazás. A The Times értesülése szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már a jövő hét elején ki akarja csikarni a szavazást az új javaslatról, mert színvallásra akarják kényszeríteni Franciaországot, Németországot és Oroszországot.

Brit és amerikai kormányilletékesek azonban a napilap értesülése szerint úgy vélekednek a párizsi nyilatkozatról, hogy azzal a hármak a BT-szavazást akarják megakadályozni – elkerülendő, hogy az esetleges francia és orosz vétó tartós szakításhoz vezessen Amerikával. A Timesnak francia parlamenti képviselők azt mondták: Dominique de Villepin külügyminiszter kifejtette előttük, hogy a francia vétó „Amerika hátba lövésével” érne fel, és nagyon súlyos következményei lennének Franciaországra nézve. Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter egy interjúban ugyancsak „időszerűtlennek” minősítette a biztonsági tanácsi vétózás problémáját.
Kofi Annan, az ENSZ főtitkára közben arra biztatta a BT tagállamait, hogy találjanak kompromisszumos megoldást az iraki leszerelés kérdésében. Egy nappal a kulcsfontosságú BT-ülés előtt a világszervezet vezetője úgy vélekedett, hogy egyes tagállamok túlságosan görcsösen ragaszkodnak álláspontjaikhoz. Tang Csia-hszüan kínai külügyminiszter tegnap korainak találta arról nyilatkozni, hogy Kína megvétózna-e egy újabb Irakról szóló határozati tervezetet a BT-ben. Mindazonáltal Csiang Cö-min kínai elnök Jacques Chirac francia államfővel folytatott telefonbeszélgetésében újfent megerősítette: Peking ellenez minden olyan ENSZ BT-határozatot, amely szabad utat biztosít egy Irak elleni háborúhoz. Ezzel szemben John Howard ausztrál kormányfő tegnap közölte: jobb volna, ha az ENSZ BT újabb határozatot hozna Irakkal kapcsolatban, de mindez nem szükséges ahhoz, hogy háborút indítsanak az arab ország ellen. A kanadai alsóház elnöke – aki tegnap Budapesten folytatott tárgyalásokat – mindeközben úgy vélte, hogy megjósolhatatlan, mi lesz a sorsa annak a kanadai javaslatnak, amelyet az észak-amerikai ország február végén terjesztett az BT elé, és amely alapján március 28-át jelölnék meg Irak számára a leszerelés végső dátumaként. – Egyeztetés folyik a kanadai javaslatról, pénteken ismerjük meg Hans Blix új jelentését, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség állásfoglalását. Ezek nyilván meghatározzák majd a különböző országok hozzáállását a felvetéshez – mondta Peter Milliken.
Jack Straw angol külügyminiszter tegnap New Yorkban úgy nyilatkozott, hogy Szaddám Huszein iraki elnök hatalmon maradhat, ha minden vonatkozásban teljesíti a Biztonsági Tanács Irak leszerelésére vonatkozó követeléseit. Mint a miniszter szavaiból kiderült: Straw derűlátó a tekintetben, hogy a Biztonsági Tanács az új iraki határozat körüli kötélhúzás során mégiscsak egyetértésre jut.
Recep Tayyip Erdogan, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezetője mindeközben kijelentette: a török kormány megvárja az ENSZ BT ülésének eredményét, mielőtt eldöntené, hogy újra a parlament elé terjessze-e az amerikai csapatok törökországi állomásoztatására vonatkozó indítványát. Erdogan még a hét elején jelezte, hogy a kormánynak szándékában áll beterjeszteni a parlamentben egy újabb határozati javaslatot Irak ellen készülő amerikai erők befogadására, miután a törvényhozás szombaton az első indítványt elutasította. Szerdán a török vezérkari főnök is bejelentette, hogy a hadsereg támogatja a kormány javaslatát 62 ezer amerikai katona állomásoztatására, s ennek jóváhagyására ösztökélte a törvényhozókat. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter bejelentette: Washington fontolgatja Nyugat-Európában, nevezetesen Németországban állomásozó erőinek csökkentését.
Közben amerikai védelmi minisztériumi források jelezték: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megháromszorozta eddigi légi járőrözéseinek számát a dél-iraki repüléstilalmi övezetben, hogy előkészítse az Irak elleni háború hadszínterét. A cél, hogy megakadályozzák az iraki védelem berendezkedését és álcázzák a harcok tényleges megkezdését. A napi néhány száz felszállásra növelt légi járőrözés az AP amerikai hírügynökség tegnapi elemzése szerint egyértelmű jele annak: – bár George W. Bush amerikai elnök még nem jelentette be, hogy szándékában áll megindítani a háborút – a Pentagon már közel áll ahhoz, hogy megkezdje az invázió hadszínterének előkészítését. Iraki források közben azt közölték, hogy három polgári személy halt meg abban a dél-iraki bombázásban, amelynek során amerikai és brit repülőgépek támadtak iraki célpontokat.
Ari Fleischer fehér házi szóvivő szerdán elmondta, hogy Bush a kongresszus vezetőivel megvitatta a háborúról szóló döntés menetrendjét, egyelőre még konkrétumok nélkül. Fleischer szerint azonban változatlanul érvényes az elnök január 30-i kijelentése, miszerint már csak hetek vannak hátra a hadműveletek megkezdéséig.
Irak közben újabb hat asz-Szamúd–2 rakétát semmisített meg az ENSZ-ellenőrök felügyelete alatt.
***
Terroristaveszély Romániában? Az amerikai katonák jelenléte növelte terroristaakciók kockázatát Romániában – jelentette ki tegnap a román hírszerzés vezetője. Radu Timofte a román hírszerző szolgálat (SRI) tevékenységéről szóló jelentés parlamenti vitájában a többi között kijelentette: „Akár beismerjük, akár nem, a Románia területére is eljutott amerikai katonák magukkal hozzák a terrorizmust, mert bárhova mennek is, a világon mindenütt a nyomukban vannak a terroristák” – mondta Timofte. Ami a román felségterületen tartózkodó amerikai katonák létszámát illeti, bizalmas forrásokra hivatkozó sajtóbeszámolók tudni vélik, hogy pillanatnyilag négyezer amerikai katona van Romániában, és további ötezer érkezését várják. (MTI)